Eladott moszkvai ingatlan: rejtélyes utalás

Tovább bonyolódik a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség (Kerki) eladásának ügye. Mint ahogyan a Magyar Nemzet korábban megírta, az ügyben jelenleg már a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés tárgyában.

Újabb megválaszolatlan kérdések merültek fel a Kerki eladásának ügyében. Lapunk birtokába került az eladással kapcsolatos, 2008. március 14-én aláírt adásvételi szerződés. Ennek tanúsága szerint a 23 689 585 dollárban megállapított vételár egy részét, 2 368 959 dollárt (csaknem 500 millió forintot) a vevő már korábban átutalta. Az előleg megérkezéséről és jogalapjáról azonban egyelőre senki nem tud semmit mondani. A külügyi bizottság december 8-i ülésén Németh Zsolt rákérdezett az előlegre, Faller Jenő, a Külügyminisztérium szakállamtitkára azonban erre nem tudott válaszolni. A szerződést, így az átutalt előleget is tartalmazó dokumentumot Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet írta alá. Információink szerint december 14-én Gruber Attila fideszes képviselő írásbeli kérdést tett fel Oszkó Péter pénzügyminiszternek a rejtélyes előlegre vonatkozóan. A fideszes honatya érdeklődik afelől is, hogy mit tárt fel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél tartott belső vizsgálat, és hogy a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működő intézmény tudott-e arról, hogy mielőtt 2008. november 5-én eredményt hirdetett volna a zártkörű pályázaton, addig az épületre már korábban, ugyanazzal a vevővel és ugyanakkora összegre kétszer is szerződést kötöttek.
A Magyar Nemzet november 26-i számában Székely Árpád arra a kérdésre, hogy milyen biztosítékkal rendelkezett a vevő 2005–2006-ban ahhoz, hogy érvényes szerződés nélkül utaljon egy magas összeget, nem zárta ki, hogy egy magas rangú kormányzati tag is adhatott szóbeli biztosítékot, ám hozzátette, ő erről nem tud. Az Origo internetes portálnak adott december 3-i interjújában Székely Árpád már elismerte, hogy 2005 augusztusában Gyurcsány Ferenctől kapott eligazítást, holott az épület eladásáról csak 2006 áprilisában született kormányhatározat.
Az eddigi információk alapján azt lehet tudni, hogy 2005 novemberében elkészült egy adásvételi szerződés tervezete, majd a felhatalmazás erre csak 2006 áprilisában született meg kormányhatározat formájában. Ezután 2008 márciusában született egy második adásvételi szerződés. Ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2008 nyarán újra meghirdetett egy zártkörű pályázatot, amelynek eredményeként 2008 novemberében nevezte meg a győztest a Diamond Air akkor még luxembourgi bejegyzésű offshore cég személyében (a vállalatot 2009-ben egy belizei illetőségű offshore cég vette meg). Egyébként 2005 óta minden szerződésben és szerződéstervezetben ez a cég szerepel ugyanakkora összeggel. Az Állami Számvevőszék akkor kezdett vizsgálódni, amikor kiderült: a vállalat már márciusban utalt, fél évvel azelőtt, hogy végérvényes nyertes lett volna egy törvényes pályázaton.
Az ügyészség hűtlen kezelés gyanújával azután kezdett nyomozásba, hogy a Heti Válasz november 19-i számában ismertette egy orosz közvetítő cég levelét, amely szerint a három és fél milliárd forintért eladott ingatlanra nyolc- és tizenkétmilliárd forintnyi ajánlat is érkezett, többek között a moszkvai városi önkormányzattól, amely ifjúsági központot szeretett volna benne létrehozni.