Elakadt a visegrádi országokban az átalakulás

Nemcsak az euró bevezetésének távolodása, a megszorítások visszahúzó hatása, valamint a korábban elkövetett gazdaságpolitikai hibák, hanem a korábbi állampárt szétesésének majdnem húszéves késése miatt került Magyarország tavaly októberben a legsérülékenyebb országok közé. Többek között erről szól az az összefoglaló, amelyet a Corvinus egyetem tanárai próbáltak felállítani a Diagnózisok és kezelések című, tegnap ismertetett könyvben a válság kapcsán. Eszerint a társadalmi és gazdasági átalakulás a többi visegrádi országokhoz képest hazánkban lényegében elakadt, ennek köszönhetően még mindig létezik az a kádári társadalom, ami az állami ráutaltság magas mértékét és az ebből következő eladósodást illeti.
Bod Péter Ákos, a jegybank egykori elnöke a könyv bemutatóján hangsúlyozta: a válságok kialakulásához az is hozzájárul, hogy mind a piaci, mind a politikai döntési horizont nagyon rövid, gyakorlatilag választástól választásig tart, és ez különösen igaz hazánkra. A jegybank volt elnöke szerint most gyorsabb lesz a világgazdasági kilábalás az eddigi hullámvölgyekhez viszonyítva, mert az államigazgatás és a piacok is tanultak a korábbi hibákból.
Csaba László akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságkezelés magyar sajátossága a hazai intézmények rossz működése és a reformok megkésettsége, illetve elmaradása, de vannak olyan általános összefüggések és mértékek – mint például a túlzott eladósodás veszélye – amelyektől nem lehet függetleníteni a gazdaság irányítását. Magas István, a Corvinus egyetem tanszékvezető tanára szerint a magyar devizaeladósodás mértéke és az ebből fakadó sokkhatások egyértelműen a pénzügyi szakma felelősségét jelzik, mert nem hívták fel időben az eladósodó háztartások figyelmét a kockázatokra. További probléma, hogy a hazai kilábalási lehetőségek egyike lehetne az uniós források átcsoportosítása, ez azonban csak nagyon későn és a hétéves keret összegéhez képet csak kismértékben valósul meg, így érdemben alig segít a munkahelyek megtartásában. Nagy Sándor Gyula, a világgazdasági tanszék vezetője szerint a kormány csak későn élt az átrendezési lehetőségekkel.