Hiller István korábbi éves meghallgatásaihoz képest röviden, mintegy húsz percben vezette fel, milyen szempontok alapján mutathatja be a minisztérium ez évi munkáját a parlamenti bizottságnak, illetve a kultúrát, a kultúrpolitikát hányféleképpen lehet definiálni. Bevezetőjében említette a szűkülő feltételrendszert, beszámolója viszont inkább győzelmi jelentésre hasonlított.
A kulturális miniszter szerint uniós pénzből, mintegy félezer kistelepülés művelődési háza fog megújulni 2013-ra, és eredményként értékelte, hogy az előadó-művészeti törvény által biztosított adókedvezményeket Brüsszel jóváhagyta. Sikerként értékelte a Capa-gyűjtemény megvásárlását, a New York-i és washingtoni magyar évadot, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) új finanszírozási rendszerét, míg az Új Erkel Színház projektről úgy nyilatkozott, a beruházói pályázatot még a jövő év elején kiírják.
– A legjobbakat választottam – nyilatkozta Hiller István arról, hogy több mint tíz kulturális intézmény élére új vezetőket nevezett ki. A Pesti Magyar Színház új vezetőjének kinevezése kapcsán megjegyezte, e teátrumot, illetve a Játékszín és a Budapesti Kamaraszínház fenntartását átadná a fővárosnak, cserébe a Budapesti Operettszínházért.
A kulturális bizottság fideszes alelnöke, Halász János felolvasta a miniszternek többek között a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának elnöke és Kossuth-díjas táncművészek levelét, amelyekben közös vonás: a minisztériumi intézkedések személyi és pénzügyi szempontból is ellehetetlenítik a kulturális intézményeket. Halász János kifogásolta, hogy 2009 végén, a választások előtt volt sürgős a miniszternek többek között a Magyar Nemzeti Galéria új vezetőjét, egykori államtitkárát, Csák Ferencet kinevezni.

Belehalt egy férfi abba, hogy barátja az autója után húzta egy motorháztetőn