Hulladékudvartervek Szőregen

Egy családi házas övezetben, a természetvédelmi terület határán terveznek Szeged egyik városrészében lakossági hulladékudvart. A környéken élők tiltakoznak a szeméttelep környezeti hatásai mellett azért is, mert a helyszín ráadásul egy szűk, egysávos utcán közelíthető csak meg. A hulladékudvarokat üzemeltető önkormányzati cég szerint szükség lenne a létesítményre, a tiltakozások miatt viszont az ötödik helyszínről is le kellett mondaniuk.

Családi házas övezet és természetvédelmi terület határán terveznek lakossági hulladékudvart Szegeden, Szőreg városrészben. A létesítményt egy olyan telken hoznák létre, amelyet egy szűk, egysávos, nem szélesíthető utcán keresztül lehet csak megközelíteni.
Kiss Miklós, az egyik érintett helybéli lapunknak elmondta: öt évvel ezelőtt ez a Szerb utcához közeli helyszín már egyszer felmerült. Akkor azért mondott le róla a hulladékudvarokat üzemeltető Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., mert a 2004 végén megtartott lakossági fórumon a környéken élők kilencven százaléka tiltakozott a helyszín ellen, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park is nemet mondott a tervekre. Az ingatlan ugyanis néhány száz méternyire található egy, a Natura 2000-es védettséget élvező erdőhöz, amelyben egyebek mellett tizennégy kiemelten védett madárfaj is él.
Kiss Miklós személy szerint örülne, ha Szőregen lenne egy hulladékudvar, és a szeméttel nem a tiszaszigeti vagy az újszentiváni létesítménybe kellene átmenni. Azzal azonban nem tud egyetérteni, hogy egy olyan családi házas övezetben létesítsenek hulladékudvart, ahol egyszerűen nem fér el egymás mellett két autó. Arról nem is beszélve, hogy túl közel van a lakókhoz, száz méteren belül két családi ház is található – tette hozzá Kiss Miklós. Emlékeztetett arra is, hogy ezt a szűk utcát keresztezi egy csatorna, amelyben élővíz folyik, nyáron a Maros vizét viszi a szántóföldekhez, a belvizes időszakban pedig onnan vezeti el a felesleget.
Ha valakitől a hulladékudvarban nem veszik át a szemetet, itt a legegyszerűbb megszabadulnia tőle.
A szeméttel teledobált csatorna tehát egyszerre szennyezné a közeli szántóföldeket és a Marost is.
Kiss szerint a környéken élők több ingatlant is felajánlottak hulladékudvar céljából, ám ezek közül egyet sem fogadott el a Környezetgazdálkodási Kft., mondván, hogy azok jelenleg termőföldként vannak nyilvántartva, és először ki kell vonni a telkeket a művelésből. Ezzel az érveléssel Kiss Miklós szerint az a probléma, hogy a jelenleg vizsgált területre is igaz, az legelőként szerepel a nyilvántartásban.
– Mi elfogadtuk volna a telkeket, azonban a környéken élők mindenütt megakadályozták a hulladékudvar létesítését – jelentette ki lapunk kérdésére Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint mondta, az elmúlt öt évben öt különböző helyszínt vizsgáltak meg Szőregen. Ezek mindegyikére megvalósíthatósági tanulmányt, engedélyezési terveket készítettek darabonként három-öt millió forintért, amelyek végül a kukában landoltak, mert a lakosság Szőreg minden pontján tiltakozott a beruházás ellen. Szabó Ferenc közölte azt is: emiatt „egyelőre lekerült a napirendről” a szőregi hulladékudvar kialakítása.