Marketingfogás Bajnai felajánlása?

Derült égből villámcsapás – van, aki így jellemzi Bajnai Gordon múlt heti washingtoni felajánlását, miszerint jövőre kétszáz fővel növelik az afganisztáni magyar katonai kontingens létszámát. Úgy tudjuk: az ideiglenes miniszterelnök bejelentése előtt nem jutott egyezségre a Honvédelmi Minisztériummal, és félvállról vette azt a parlamenti biztonságpolitikai konszenzust is, hogy a balkáni magyar jelenlét nem szenvedhet csorbát.

Kanada 2011-ben kivonul. A kanadai kormány szándékai szerint 2011 végéig kivonják az észak-amerikai ország csapatait Afganisztánból. Walt Natynczyk tábornok beszámolója szerint az ottawai kormány ezzel egy parlamenti beadványnak tesz eleget. A 2800 fős kanadai kontingens a déli Kandahár tartományban állomásozik, ahol heves harcok folynak a tálib felkelők ellen. Afganisztánban eddig 133 kanadai katona vesztette életét. Kanada szerepvállalása annak ellenére jelentős, hogy az ország katonái többször estek áldozatául – amerikai légitámadások során – úgynevezett baráti tűz incidenseknek. A kanadai közvélemény támogatása jelentősen lecsökkent. (MTI)

Több jel is mutat arra, hogy probléma van a miniszterelnök Egyesült Államokban tett ígéretével: az kellő előkészítés nélkül történt, és jobb híján elsősorban Bajnai nemzetközi politikai marketingjét szolgálhatja.
Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM), élén Szekeres Imre tárcavezetővel – amely az utóbbi évekre jellemző aktív kommunikáció jegyében minden apró felajánlást, NATO-hozzájárulást világgá kürtölt – ezúttal szinte némaságba burkolózik. A miniszter, aki nem is olyan rég még nem rejtette véka alá ambícióját egy atlanti poszt irányába, ezúttal pártpolitikai elfoglaltságára (a szocialista listaállításra) hivatkozva nem repült el a delegációval Washingtonba, ahol az utóbbi évek legnagyobb magyar katonai felajánlásának bejelentésekor a védelmi szférát mindössze hazánk katonai attaséja, egy ezredes képviselte.
Emlékezetes: Szekeres hosszas halogatás után október végén jelentette be, hogy az afganisztáni szerepvállalás következő jelentős lépése 2011-ben két helikopter és harmincfős személyzet közös NATO-finanszírozással történő kiküldése lesz. Akkor még semmi jele nem volt, hogy 2010-ben kiküldenének kétszáz embert, márpedig ez a költségvetés és az úgynevezett erőgenerálás szempontjából sem mindegy, hiába állította ennek az ellenkezőjét a miniszterelnök. Az sem mindegy, hogy milyen összetételű lesz a magyar csapaterősítés, hiszen Obama elnök új stratégiájának csak egyik része az afgán kormányerők kiképzésének felgyorsítása, éppolyan fontos a tálibok elleni – korlátozott idejű – fokozott fellépés, ami főként harci feladatra alkalmas csapatokat igényelne. A szövetségen belül amúgy is ádáz viták tárgya a képességek, a mandátum és a nemzeti korlátozások kérdésköre, s az nem segíti az amerikai elképzelések megvalósítását, ha olyan erők mennek ki, amelyek biztonsága másoktól követel többlet-erőfeszítéseket. A jelenlegi magyar kontingens zömét adó újjáépítési csoport (PRT) Baglán tartományban is küszködik úgynevezett erőmegóvási (force protection) hiányosságokkal, amelyek volumenét az összecsapásokra vonatkoztatott részleges hírzárlat miatt nehéz felbecsülni. A honvédségnek jelenleg egy 14 fős különleges műveleti csoportja (KMCS) vesz részt közvetlenül harci cselekményekben amerikai partnereik oldalán, míg a műveleti kiképző és összekötő csoportok (OMLT) a rájuk bízott afgán kormányalakulatokkal együtt keveredtek már harcba. Hogy a harci feladatok tekintetében nem lehet túlzottan fajsúlyos a kétszáz fős többlet, azt maga Bajnai is elismerte Washingtonban, amikor úgy fogalmazott: „részt veszünk logisztikai, kiképzési, tréning műveletekben, támogatjuk az ottani választásokat”.
A felajánlás másik megoldatlan problematikája, hogy az egyszerre külföldön lévő magyar erők létszáma törvény szerint nem haladhatja meg az ezer főt, és a honvédség jelenleg teljesen kihasználja ezt a keretet. Ez annyit tesz, hogy – valószínűleg előre nem tervezetten – le kell építeni egy vagy több missziót, ami a kormányfő ígérete ellenére súlyosan érintheti a balkáni (különösen a koszovói) szerepvállalást. Ez utóbbi fenntartásával kapcsolatban ráadásul eddig politikai konszenzus is uralkodott a parlamentben, kormányzati megerősítéssel.
A Fidesz, amelyet mindeddig nem kerestek meg a csapaterősítés kérdésével, továbbra is támogatja az afganisztáni szerepvállalást, amennyiben az nem megy a balkáni rovására.

Bin Laden él? A terroristavezér 28 éves negyedik fia, Omar az osztrák News hetilapnak adott interjúban azt állítja: nem igazak a híresztelések, hogy apja beteg vagy halott. Mint mondta, megismeri a hangját az időnként közzétett hangüzeneteken, s ezekben mindig időszerű eseményekről van szó, „tehát életben kell lennie”. Míg Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerint az al-Kaida terrorhálózat vezetőjének hollétéről évek óta nincsenek megbízható információk, James Jones nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, az év egy részét valószínűleg Afganisztánban tölti Bin Laden. (MTI)