Megmutatják a költségeket

A befektetéshez kötött – unit linked – életbiztosításoknál a teljes költségmutató (tkm) alkalmazásában állapodott meg tizenhat biztosító. Januártól a programot kidolgozó Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján és a biztosítók információs anyagaiban is szerepel majd a mutató. Az életbiztosítási ágazat a válság kitörése óta komoly visszaesést kénytelen elkönyvelni, az ily módú lakossági megtakarításokat pedig az adókedvezmény jövő évi megvonása tovább sorvaszthatja.

Együttműködve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF), a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) létrehozta a befektetéshez kötött – úgynevezett unit linked – életbiztosításoknál használatos teljes költségmutatót. A százalékban megadott egyetlen jelzőszám fejezi ki a unit linked biztosítási termékek összes költségét, megmutatva, hogy az ügyfél mekkora hozamveszteséget szenvedett el egy elméleti hozamveszteséghez képest amiatt, hogy a hozamot az adott terméken keresztül érte el. Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10–15–20 évre, míg egyszeri díjas konstrukciónál 5–10–20 évre mutatja ki a költségszintet, amely a tartam egészén keresztül érvényesül majd. A szerződő életkora nem játszik jelentős szerepet a költségekben, az egyes választható alapok költségeinek eltérését pedig tól–ig formában lehet feltüntetni.
A tizenhat biztosító önkéntes vállalásával létrejött, transzparens értékű adat – mint a Mabisz elnöke kifejtette – várhatóan költségversenyt indít el a piacon. Kisbenedek Péter szavai szerint a szövetség független aktuáriussal – biztosítási matematikussal – ellenőrizteti a mutató valódiságát, valamint a tkm-bizottság is folyamatosan foglalkozik a mutatóval, s ha valamely biztosító nem tartaná be a vállalt kötelezettségét, akkor akár a Mabisz elnöksége elé kerülhet az ügy.
– Amikor egy ügyfél megtakarításba, befektetésbe fekteti a pénzét, annak vannak háttéreszközei, melyek egy bizonyos elméleti hozamot érnek el egy időszak alatt, a költségek miatt azonban ezt az ügyfél nem tudja realizálni – ismertette Paál Zoltán, a Mabisz életbiztosítási tagozatának elnöke, hangsúlyozva: nem szabad a jövőben kizárólag a tkm alapján dönteni, hiszen biztosítási tartalmát és más jellemzőit tekintve nagy különbségek lehetnek közöttük.
Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke szerint a tisztességes piaci magatartást és a versenyt erősíti a hoszszú távú megtakarítások egységes költségmutatóval történő átláthatóvá tétele. A megtakarításukat befektetni kívánó ügyfelek ezáltal – emelte ki Farkas – megfelelő információk birtokában, kellően átlátható módon tudják pénzüket befektetni.
Mint ismert, a kormány döntése értelmében jövő évtől megszűnik az életbiztosítások után járó adókedvezmény, amely Kisbenedek Péter várakozásai szerint is az ilyenfajta lakossági megtakarítások további megcsappanását eredményezi, amely a válság kitörése óta jellemző. A tkm bevallott célja a bizalom megőrzése, újbóli felébresztése a unit linked termékek iránt. Az érintett biztosítók először jövő év január 4-én teszik közzé a Mabisz oldalain termékeik tkm-szintjét.