Egyáltalán nem mindegy, mikor teljesíti hazánk az unió legutóbbi adóügyi felszólítását. Az Európai Bizottság még októberben közölte: a forgalmi adóról szóló magyar törvény egyik passzusa bizonyos esetekben a közösségi jogba ütköző módon tiltja meg az adó visszaigénylését. A rendelkezésen tehát módosítani kellene, ám a jelek szerint a Bajnai-kormány húzódozik a paragrafus megváltoztatásától. Az átmeneti kabinet magatartása persze érthető, hiszen egyes becslések szerint hatvanmilliárd, más számítások szerint több mint százmilliárd forintba kerülne az elvárás teljesítése.
Ez az összeg akár a költségvetést is boríthatná, így nem csoda, hogy a kormány nem siet a rendelkezés átírásával. Októberben, amikor az EU felszólítása megérkezett, több, az áfaszabályok módosítását kezdeményező törvényjavaslat feküdt a parlamenti képviselők asztalán. Egyesek szerint ha a Bajnai-kabinet teljesíteni akarta volna az unió kívánalmait, akkor ezen indítványok bármelyikéhez kapcsolhatott volna egy megfelelő módosítást. Ám ezt nem tette meg. Így a kialakult helyzet kételyeket ébreszt: vajon nem az történik-e majd, hogy a Bajnai-kabinet pár hónapig viaskodik az EU-val csak azért, hogy ne neki, hanem a következő kormánynak kelljen kigazdálkodnia az irtózatosnak tetsző összeget? Természetesen szerettük volna megtudni, valóban az időhúzás áll-e a kormány magatartásának hátterében, de kérdésünkre a Pénzügyminisztériumban azt felelték: álláspontjuk kialakítása még folyamatban van, s a munka befejezéséig nem nyilatkoznak.
Ezek után érdemes felidézni, pontosan mit is kifogásol az Európai Unió. Lapunknak Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adóügyi cégtársa vázolta fel a szóban forgó magyar áfaszabályt. – Tegyük fel, hogy a vállalkozás vásárol egy gépet – kezdte. – Ha a vevő a gép vételárát teljes egészében azonnal kifizeti, nincs semmi probléma, hiszen az ügylet után felszámítandó áfát az eladónak be kell fizetnie, s ezzel egy időben a vásárló a gép beszerzése után viszszaigényelheti a forgalmi adót. – Ám más a helyzet akkor, ha a vásárló a vételárnak csak egy részét utalta át az eladónak – fejtegette a szakember. Az áfát ebben az esetben is hiánytalanul le kell róni az államnak, de a vevő a gép beszerzése után nem igényelhet vissza adót. Pénzt a vásárló csak akkor kérhet vissza az adóhivataltól, ha a gép ellenértékét maradéktalanul kifizette. – Az Európai Unió tulajdonképpen azt kifogásolja, hogy míg az áfát akkor is le kell róni, ha a vételárat nem utalták át hiánytalanul, addig a visszaigénylésre csak a teljes összeg kifizetése után van mód – összegezte a bonyolult szabályt Lőcsei Tamás. Ugyanakkor az is kétségtelen – tette hozzá –, hogy az áfa visszatérítésének feltételeit a tagállamok szabályozhatják. – Ez alapján pedig az sem kizárt, hogy a magyar állam még hosszú ideig – akár egy évekig húzódó európai bírósági eljárás erejéig is – védeni tudja a most fennálló helyzetet – magyarázta az adószakértő.
Lőcsei szerint évente 60 milliárd és 120 milliárd forint közé tehető az az összeg, amit az iménti szabály miatt nem igényelhetnek vissza azonnal a magyar vállalkozások. – Ha az EU elvárásának eleget tesznek a magyar döntéshozók, akkor ezeket a milliárdokat azonnal ki kell fizetni a hazai cégeknek – mondta Lőcsei. A szakember hozzátette: jelenleg ezt a pénzt rendszerint néhány hónapos várakozás után kapják meg az érintettek, s ez a késedelem problémákat okozhat. – Túlzás lenne azt állítani, hogy a viszszaigénylést korlátozó szabály miatt alakult ki a körbetartozás, ám annyi bizonyos, hogy e rendelkezés hátrányosan érinti a magyar vállalkozások fizetőképességét – zárta gondolatait az adótanácsadó.
Az MSZP vezette kormányoknak egyébiránt az utóbbi időben többször is gondot okozott az uniós áfaszabályok betartása. Az úgynevezett arányosítási paragrafusokkal 2005-től másfél éven keresztül a közösségi joggal ellentétesen akadályozták meg a forgalmi adó visszatérítését. Emellett a fordított adózásnak nevezett módszer kiterjesztése sem ment egyszerűen. Egy fordítási hiba miatt a hazai jogszabályszöveg egészen másról szólt, mint a közösségi rendelkezések. A kormány csak akkor módosította az általa hibásan megalkotott passzusokat, amikor a szakmai szervezetek azzal fenyegették meg: ha nem lép, az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
