Morgolódnak a bankkártyacégek

Versenykorlátozó, így a piac fejlődését hátráltató hatása lesz a bankkártyás fizetéseknél alkalmazott jutalék szabályozásának, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés, és kérdéses annak alkotmányossága is – véli a bankszektor több szereplője is. Az OTP Bank az MTI érdeklődésére közölte: tudomásul veszik az Országgyűlés döntését a bankkártyás fizetéseknél alkalmazott belföldi bankközi jutalékrendszerrel (interchange díjak) kapcsolatos törvényjavaslat elfogadásáról. Ugyanakkor véleményük szerint az interchange díjak törvényben megfogalmazott mértékű csökkentése fékezi a piaci versenyt, visszafogja a kártyakibocsátással és az üzemeltetéssel, fejlesztésekkel összefüggő banki tevékenységet, és gátolja az eddig dinamikusan fejlődő elektronikus fizetés további térnyerését. A bank szakemberei úgy vélik, hogy az elfogadott javaslat jelentős alkotmányossági problémákat vet fel.
Bankszövetségi források szerint majdnem példa nélküli az a folyamat, amelynek során kialakultak a kártyás műveletek utáni jutalékok, illetve ahogy elfogadták őket. A javaslatok komoly államigazgatási és szakmai egyeztetés nélkül kerültek a parlament elé, s a képviselők a kormány ellenében fogadták el azt. A szabályozás a javaslattevők szándékával ellentétben nem a piac és a fogyasztók érdekeit szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, fékezi a piac fejlődését. A hétfőn elfogadott pénzügyi törvénycsomag többi eleméről a bankszövetségnél az MTI érdeklődésére úgy vélekedtek: bár nem minden javaslat úgy ment át, ahogyan a szakmai egyeztetésekben kialakult, összességében jó döntések születtek, ami alapvetően annak tudható be, hogy nagyon jó együttműködés volt a Pénzügyminisztérium, a PSZÁF és a bankszövetség szakértői és vezetői között.
A jogszabály kiváltotta a MasterCard megdöbbenését is, amely jogi lépéseket fontolgat a jogszabály megsemmisítése érdekében, amely a bankkártyák magyarországi történetében először szabályozza a bankközi jutalék díját.
Eközben a fogyasztók megtévesztése miatt két ügyben összesen 28 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bank Zrt.-re a Gazdasági Versenyhivatal. A bank lakáscélú és ingatlanfedezetű személyi hitelekhez ígért számos ingyenes szolgáltatást, majd azokat utólag megszüntette. A másik ügyben kötelező biztosítási terméke után nagyarányú visszatérítést ígért ügyfeleinek, de azt feltételei miatt csak kevesek tudták igénybe venni.