Nagy a káosz az új izzók körül

Elsősorban gazdasági szempontok alapján döntött az Európai Unió úgy, hogy le kell cserélni a hagyományos izzókat. Bár világszerte egyre többen figyelmeztetnek az energiatakarékos égők egészségügyi veszélyeire, s azok fényének tartóssága is megkérdőjeleződött, Brüsszel kiáll a technológia mellett.

Győr Ágnes
2009. 12. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tagadhatatlan, hogy a lámpagyártók erős lobbitevékenységet folytattak azért, hogy az energiatakarékos égők váltsák fel a hagyományos volfrámizzókat. Annak ellenére, hogy a váltás egészségügyi hatásait is vizsgálták az Európai Parlamentben, a javaslatot a belső piaci bizottságban tárgyalták, ahol elsősorban a gazdasági érdekek diktáltak – mondta lapunknak Őry Csaba, az Európai Néppárt képviselője. A szakemberek közt nagy a vita, és egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték a energiatakarékos égők (CFL) egészségkárosító hatására. Ugyanakkor nem telt el elég idő, hogy alaposan kiismerhessük őket – tette hozzá Őry Csaba.
Ismeretes, a brüsszeli képviselők az energiatakarékosságra hivatkozva döntöttek úgy, hogy 2012-től végleg ki kell vonni a volfrámszálas égőket minden tagország piacáról. Az intézkedéstől azt remélik, hogy eurómilliárdokban is kifejezhető energiamegtakarítást eredményez, s nagyjából 15 millió tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátásának éves szintjét. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen környezeti terheléssel jár a technológiai átállás, a régi égők lecserélése. Hazánkban szeptember óta nem gyártanak 100 wattos hagyományos izzót, jövőre pedig a 75, majd a 60 és a 40 wattos égők tűnnek el a polcokról.
Közben folyamatosan nő a kereslet az eltűnő félben levő égők iránt, s egyértelművé vált, hogy a CFL-ek hideg kék fényét nehezen fogadják el az emberek. Ráadásul egyre több orvos vallja, hogy az újfajta izzók veszélyesek az egészségre. Az UV-kibocsátáson kívül kockázatot jelent az égők higanygőztartalma is, amely egyes szakértők szerint akkor is kikerül a környezetbe, ha nem sérül az üveg. Veszélyeket rejt a fénycsövek elektromágneses szennyezése is, ami fejfájást, bőr, látási, és koncentrációs gondokat, továbbá alvási nehézségeket válthat ki. Több országban (például Nagy-Britannia vagy Izrael) már központilag figyelmeztették a vásárlókat a CFL-ekben rejlő veszélyekre.
Ugyanarra jutottunk, mint amire az EU illetékes bizottsága – mondta lapunknak Bakos József, az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet megbízott főosztályvezetője. Részben az UV-sugárzás, részben pedig az elektromos tér miatt a CFL-ektől ajánlatos 20 centiméternél távolabb tartózkodni, ha több mint 8 órát kell eltöltenünk a környezetükben. A dupla burkolatú égők esetében azonban az UV-sugárzás kiszűrődik – tette hozzá a szakértő.
Közben az angol műszaki és technológiai intézet bejelentette, hogy a több millió otthonban használt energiatakarékos izzók már néhány év után elveszíthetik fényerejüknek akár negyven százalékát. A minőségromlás olyan mértékű, mintha a 100 wattos hagyományos izzó 60 wattosra változna. A jelenség a CFL-ek működési mechanizmusával magyarázható: az égőkben higanygőz gerjesztődik, s ezáltal ultraibolya fényt bocsát ki. Ezt a fénycső belső felét bevonó fénypor alakítja át az emberi szemmel is látható kékes fénnyé, de ez a réteg idővel elfárad. A Daily Mail által publikált cikk szerint az energiatakarékosságuk miatt hirdetett égők többségét ezért valószínűleg jóval öt-hat éves élettartalmuk előtt le kell majd cserélni. Szakértők szerint a hagyományos izzók működésük ideje alatt legfeljebb hét százalékot veszítenek fényükből.
Úgy tűnik, ezzel az utolsó érv is megkérdőjeleződött, amellyel az EU a hagyományos izzók lecserélésére vonatkozó stratégiáját meg tudta védeni. Noha az Egyesült Államokban már az energiatakarékos égők nyílt és egyértelmű bukásáról beszélnek, s az alternatív LED technológiai kidolgozásába fektetnek hatalmas erőket, Brüsszel továbbra is kiáll a CFL-ek mellett. Őry Csaba szerint jobb félni, mint megijedni, ezért örül neki, hogy jövőre a munkahelyi és egészségügyi védelem ürügyén újra az Európai Parlament elé kerül az elektromágneses terek egészségkárosító hatásának vitája. Megígérte, azon lesz, hogy a témában végre egyértelmű álláspontra jusson az unió. Akár születik konszenzus, akár nem, sokan úgy gondolják, túl nagy árat fizetünk a feltételezett energiatakarékosságért.
Az uniós döntés következménye az is, hogy a General Electric Magyarországról átteszi a hagyományos izzók gyártását Kínába. Az eredmény: csaknem 2700 dolgozó veszíti el állását, és két éven belül bezár a váci izzógyár.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.