Eddig is komoly summát emésztett fel Oszkó Péter pénzügyminiszter adóügyi elképzeléseinek kivitelezése. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tájékoztatása szerint negyedmilliárd forintot költöttek a vagyonadó-kalkulátor és a helyi iparűzési adó szabályainak változása miatt szükségessé vált informatikai fejlesztésekre.
A jövő hét keddtől a nagyközönség rendelkezésére álló internetes kalkulátor kialakítása 7,2 millió forintba került. Az elektronikus számológép működése egyébként többekben kételyeket ébresztett: lapunk beadványa nyomán a kalkulátort az adatvédelmi ombudsman is megvizsgálta, aki szintén talált aggályos részleteket. A vagyonadó kapcsán nemcsak a számológép létrehozására fordítanak adófizetői forintokat: a bevallási nyomtatványok is pénzbe kerülnek. Hogy mennyibe, az egyelőre még kérdéses, az iratok nyomdai előállítására kiírt közbeszerzési eljárásokat ugyanis még nem zárták le. Így a vagyonadó bevezetése miatt jelentkező költségek végleges összegéről csak később ad számot a hatóság. Azt viszont már most közölték: 240 millió forintot áldozott az adóhivatal arra, hogy alkalmassá tegye rendszereit az iparűzési adóval kapcsolatos teendők átvételére.
A negyedmilliárdot kitevő fenti két tétel már csak azért sem kevés, mert mind a vagyonadót, mind pedig az iparűzési adót az APEH-hoz rendelő passzusokat megtámadták az Alkotmánybíróság (AB) előtt. Ha a testület alkotmányellenesnek minősíti a szóban forgó rendelkezéseket, úgy e csekélynek korántsem nevezhető összeget lényegében feleslegesen költötték el. Egyes szakértők éppen ezért tartották volna szerencsésnek, ha a kormánytöbbség csak az AB döntése után léptette volna életbe a megtámadott szabályokat. Különösen igaz ez a vagyonadóra. A költségvetés elkészítésekor ugyanis a pénzügyi tárcánál azzal számoltak, hogy a vagyonadóból nagyjából ötvenmilliárd forint folyik be, ám ha az új közteher nem állja ki az alkotmányosság próbáját, a következő kormánynak ezt a lyukat is be kell majd tömnie.
Az APEH közölte még azt is: minden esztendő végén fejlesztéseket hajt végre informatikai rendszerein. A munkákat részben az adótörvények módosítása, részben pedig a szolgáltatások modernizálása indokolja. Idén – a már említett negyedmilliárdon kívül – további 340 millió forintot fordított a hivatal a számítástechnikai hálózatok átalakítására. E tekintetben az adófizetőknek a forgalmi adó szabályainak változása volt a legdrágább. Az áfáról szóló paragrafusok módosulása 180 milliós beruházást tett szükségessé. Az adóhatóság tehát öszszességében 586 millió forintot költött informatikai fejlesztésre. A munkálatokat egyébiránt külsős cégek végezték el, ám nekik még egy darabig várniuk kell ténykedésük több mint félmilliárdos ellenértékére. Úgy tudjuk, az APEH a számlát nem egyenlítette ki.
A számítástechnikai beruházásokkal párhuzamosan a hivatal befejezte munkatársainak továbbképzését is. Jelenleg már az önkormányzatok adóhatósági dolgozóinak tájékoztatása folyik, emellett a hatóság úgynevezett adóórákat is tart. Utóbbiakon a könyvelők és más szakemberek szerezhetnek tudomást a 2010-es adóváltozásokról. Mint megtudtuk, a hivatal a felkészülés megkívánta feladatok elvégzéséhez új munkatársakat nem kapott, s a többletteendők ellátásáért túlóradíjat sem fizettek.
Sztrájkjogot akarnak. A vámosok, a tűzoltók és a büntetés-végrehajtásban dolgozók szakszervezetei az Alkotmánybírósághoz fordulnak, s azt kérik a taláros testülettől: bizonyos paragrafusok megsemmisítésével tegye lehetővé, hogy a szóban forgó szervezetek dolgozói sztrájkolhassanak. Az érdekvédők információink szerint ma juttatják el beadványukat a bíráknak. Az AB-től egyébként számos más fontos kérdésben is döntést várhatunk. Például a családi pótlékot tulajdonképpen megadóztató szabályról, melynek vizsgálatát már meg is kezdte az alkotmányvédő testület. E rendelkezés az Oszkó-csomag részének tekinthető, akárcsak a vagyonadó, melyről – az AB elnökének korábbi közlése szerint – februárig határozat születik.
origo.hu
„Magyarországon a kristály öl, nem a fentanil” – szakértő az Origónak a szigorított drogtörvényről
