Már 1989 márciusában Németh Miklós azzal utazott Moszkvába, hogy Mihail Gorbacsovval, a Szovjet Kommunista Párt egykori főtitkárával a Magyarországon állomásoztatott atomrakéták és katonák kivonásáról, az 1953-as menekültekre vonatkozó genfi ENSZ-megállapodás aláírásáról, a vasfüggöny lebontásáról és az addig tiltólistán lévő országokkal (Vatikán, Izrael és Dél-Korea) történő diplomáciai kapcsolatfelvételről tárgyaljon. A volt miniszterelnök erről a Közép-Európai Club Pannónia Közhasznú Egyesület rendezvényén beszélt. A politikus Gorbacsovval abban állapodott meg, hogy a megbeszélés eredményéről (minden ponton teljesült Németh szándéka) nem tájékoztatja a nyilvánosságot, mert az befolyásolta volna a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a fegyvercsökkentésről szóló tárgyalásokat. A volt miniszterelnök szerint ettől függetlenül a csapatkivonás már közvetlenül ezután megkezdődött, amit dokumentumok is alátámasztanak.
Németh Miklós a rendezvényen kifejtette, hogy május 2-tól volt hatályos az a kormányrendelet, amely a határzár megszüntetésére vonatkozott (ezt a tervezett, ám végül meg nem valósult bécs–budapesti világkiállítás miatt alkották). A politikus közölte, két nappal a döntés után a keletnémet honvédelmi miniszter már Budapesten volt, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. Az NDK-ból ugyanis rengeteg német nyaralt Magyarországon. A teljes határnyitás végül 1989. szeptember 10-én történt, bár eredetileg szeptember 6-ban állapodott meg Helmuth Kohl, akkori nyugatnémet kancellár és Németh Miklós. A késedelem oka az volt – miként a volt miniszterelnök beszámolt róla –, hogy Nyers Rezső, az MSZMP akkori elnöke, Horn Gyula akkori külügyminiszter és Kovács László a tudta nélkül különakcióba kezdett a nyugatnémet szociáldemokrata párt Magyarországra látogató vezetőivel, és az előkészületek előbb nyilvánosságot kaptak. Németh elmondta, hogy a különakciót Horn letagadta, Kovács és Nyers viszont elismerte neki.
origo.hu
Ursula von der Leyen és Manfred Weber Ukrajnát képviselik és a Tisza Pártot irányítják
