A bírák határozata már csak azért is jelentős, mert az AB ritkán helyez visszamenőlegesen hatályon kívül jogszabályokat. A most megsemmisített passzusok értelmében a családi pótlék az idén szeptember elsejétől úgynevezett adóterhet nem viselő járandósággá változott. E megoldás lényege, hogy a juttatás nem adózik ugyan, de összegét hozzá kell adni a személyi jövedelemadó alapjához, ami végső soron azzal járt, hogy bizonyos polgároknak több adót kellett leróniuk. Így voltaképpen – közteher formájában – többektől visszavette az átmeneti kormány a családi pótlék egy részét, és ez a gyakorlat, mint most kiderült, ellenkezik az alaptörvénnyel.
*
A bírák rámutattak: a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatása sérti a polgárok közötti jogegyenlőséget. Ha ugyanis valaki gyermeket nevel, akkor szükségszerűen kevesebb pénze marad. A gyermeket nevelő személyeknek így vitathatatlanul eltér a teherviselő képessége azokétól, akik egyedül élnek, vagy gyermektelenek. Az AB emellett rögzítette, az államnak támogatnia kell a családokat és a gyermekeket, a családi pótlék pedig nem más, mint a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. E költségek viszont annál nagyobbak, minél több gyermekről kell gondoskodnia a polgárnak. A Bajnai-kormány törvénybe foglalt ötlete azonban könnyedén ahhoz vezethetett – tette egyértelművé az AB –, hogy ha a szülők minél több gyermeket nevelnek, annál több adót szednek be tőlük. A bírák mást is kifogásoltak, s a számos érv alapján a testület alkotmányellenesnek minősítette a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatását, méghozzá hatálybalépésének időpontjára, szeptember elsejére visszamenőleg.
Arról, hogy mindez milyen következménnyel jár, Angyal József, a passzusok egyik megtámadója beszélt lapunknak. Az okleveles adószakértő kifejtette: a szeptembertől levont összegek visszajárnak. A közszférában dolgozóknak a következő fizetésükkel egy időben kell megkapniuk a pénzt, míg a versenyszférában ténykedők az adóbevallásukban igényelhetik vissza az őket megillető juttatást. – Egy kétgyermekes családnál mind a két szülőnek nagyjából tízezer forint jár – ismertette számításait Angyal, majd hozzátette: a közszolgák akár karácsony előtt hozzájuthatnak ehhez az összeghez, a többiek pedig a következő esztendő tavaszán. A szakember annyit még közölt, hogy a szabály megsemmisítése nyomán decemberben nagyjából kétezer forinttal marad több a gyermeket nevelők borítékjában.
A rendelkezéseket a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is megtámadta. A szervezet alelnöke, Ruszin Zsolt kérdésünkre elmondta, a most elvérzett szabály pár milliárd forintot hozott volna idén. Ám minden munkáltatónál egy bonyolult űrlapot kellett kitöltenie a családi pótlékot kapó szülőknek, ami rendkívüli papírmunkát jelentett. – Becslésünk szerint nagyjából egymilliárdot fordítottak a cégek arra, hogy eleget tegyenek az értelmetlen adminisztrációnak – fogalmazott Ruszin, hozzátéve: a megsemmisített paragrafusok hiába a magasabb keresetűektől vonták volna el a családi pótlék egy részét, a módszer miatt minden legálisan dolgozó, gyermeket nevelő polgár jövedelme is igazságtalanul sérült. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a kormány végrehajtja az AB döntését. Pettkó András független országgyűlési képviselő szerint a tárca szándékosan követett el alkotmánysértést a szabály meghozatalával.
Elbukott a teljes jogalkotási törvény. Az Alkotmánybíróság 2010. december 31. napjával megsemmisítette a jogalkotásról szóló törvény. A bírák úgy vélik: a törvényalkotók nem hozták összhangba a jogalkotási törvény szövegét az alkotmánnyal és a mai alkotmányos berendezkedéssel. Emiatt döntöttek a jogalkotási törvény teljes, de nem azonnali hatályú megsemmisítéséről.
