Rómával nem lehet betelni. Mindig érdemes visszatérni ide, újabb és újabb meglepetéseket tartogat az utazóknak. Nem csak a templomai miatt kegyes nekünk e város: novemberi eső helyett szikrázó napsütéssel ajándékozott meg utunk során.
Michelangelo, Bernini, Caravaggio – volt iránytűnk az Örök Városban, aztán a templomokban, galériákban rácsodálkozhattunk Pinturicchio, Guido Reni vagy Il Sodoma művészetére. Michelangelo nevére tértünk be a forgalmas Piazza della Reppublicán a Santa Maria degli Angeli e dei Martiri- templomba is, ahol olyan csodára leltünk, amelyet nem említenek az útikönyvek.
A Szent Péter-bazilika után Róma második legnagyobb temploma nemcsak a méreteivel nyűgöz le. A Szűz Máriának, a hét arkangyalnak és a keresztény mártíroknak szentelt templomot az idős Michelangelo tervei alapján építették át az 1560-as években úgy, hogy Diocletianus bevásárlóközpont méretű népfürdőjének falai, amennyire még lehetett, a mai napig megőrződtek. Houdon alkotását, a karthausi rend alapítójának Szent Brúnó-szobrát kerestük, ám néhány lépéssel tovább a kereszthajóban egy 45 méter hosszú meridián vonalba „botlottunk”. A márványba simuló bronz Linea Clementina 1702-ben készült a tudós Francesco Bianchini instrukciói alapján, XI. Kelemen pápa megbízásából. A csillagképekkel díszített meridián önmagában is műalkotás, ám semmit sem érne a két fényforrás nélkül, amelyek időnként a párkányokra helyezett két pajzsból vetülnek a vonalra. Bianchini műve, Nap-obszervatóriuma matematikai és asztronómiai számításokat tesz lehetővé, a tizennyolcadik században ennek segítségével korrigálták a Gergely-naptárt, határozták meg, a húsvétok mely napokra essenek.
A Santa Maria degli Angeli cáfol néhány kritikát, amellyel a katolikus egyházat néha illetik. A Linea Clementina nemcsak azt szemlélteti látványosan, hogy a vallás és a tudomány nem egymást kizáró fogalmak, ottjártunkkor épp egy kortárs képzőművészeti kiállítást is rendeztek köré. A templomban. A sekrestyén túl „természetesen” már az ókor várja a látogatókat. Az egyik sarokban Diocletianus császár szobra, akinek uralkodása idején még voltak keresztényüldözések. A panteon előtt, a Piazza della Rotondán egymást érik a kávéházak, éttermek, hajlamos itt elidőzni az ember, majd sietni tovább. Pedig elég csak néhány lépést tenni, hogy meglepetés érjen bennünket. A Piazza della Minerván vidám kőelefánt egyensúlyoz a hátán egy kis egyiptomi obeliszket – az alapzatára vésett, VIII. Orbán pápa soraiból megtudhatjuk a példázat értelmét: erős lelke legyen annak, aki a tudomány súlyát hordozza. A vers annak fényében kap különös súlyt, hogy e téren áll az a domonkos rendház, ahol korábban Giordano Bruno, majd Galilei pere folyt. De nem ezért jöttünk ide, hanem a Santa Maria sopra Minerva-templom miatt, ahol Sienai Szent Katalin és Fra Angelico sírját is megtalálhatjuk és Filippino Lippi freskóit. Vagy éppen feltámadott Krisztus szobrát, Michelangelo alkotását! Akárcsak Mózes a San Pietro in Vincoliban, vagy a Pieta a Szent Péter-székesegyházban, e szobor is tele van élettel. Sorsa hasonló a Sixtus-kápolna csodálatos alakjaihoz: Michelangelo halála után a meztelen Krisztust „felöltöztették” egy kis lepellel.
A Trasteverén első számú cél a San Cecilia in Trastevere. A római lakóházra épült templomban az oltár alatt Stefano Maderna szobra a keresztény mártírról, Szent Cecíliáról sírásra készteti az embert, anynyira valósághű. Ottjártunkkor éppen Szent Cecília búcsúját ünnepelték a Sixtus-kápolna kórusával, Layolo bíboros derűs prédikációjával. Felejthetetlen élmény. Ám itt, a Trastverén feltétlenül be kell térni egy másik templomba, a Santa Maria in Trasteverébe is. A tizenkettedik században újjáépített templom oltár feletti, hasonló korú apszisát ugyanis olyan mozaik díszíti, amely párját ritkítja: a trónon ülő Krisztus átöleli anyját, jobb keze Mária jobb vállán pihen.
A Piazza Navona is az a tér, ahol az élet nyüzsgésébe könnyen beleveszik az ember, pedig egy utcával arrébb, a San Luigi dei Francesi- templom három Caravaggio-képet is rejt magában. A Szent Máté és az angyal, a Szent Máté mártíromsága és a Szent Máté elhívatása mind-mind remekmű. Ha a Borghese Galériában vagy a Barberini-palotában szenteltünk időt Caravaggiónak, e templomot se hagyjuk ki. Akárcsak a Santa Maria del Popolo-templomot, ahová szintén Caravaggio miatt térnek be elsősorban a turisták. Szent Pál megtérését éppen restaurálták, Szent Péter keresztre feszítése azonban itt van.
Fontos tudni: a templomok sziesztát tartanak, dél körül bezárnak, négy óra felé nyitnak ki újra.
magyarnemzet.hu
Nem lesz szivárványos menet az Andrássy úton
