Romaintegráció csak új vezetőkkel

A cigányokkal kapcsolatos társadalmi problémák megoldásának előfeltétele, hogy a korrupt, bűncselekményekkel gyanúsított roma vezetőket lecseréljék – hangzott el a napokban Brüsszelben rendezett konferencián. Az Európai Néppárt magyar frakciója által szervezett fórum résztvevői azt vitatták meg, miként segíthetik az egyházak a romák társadalmi beilleszkedését. Arról is szó esett, hogy az elszegényedés nem csak a cigányságot sújtja, hiszen legalább hárommillió magyar ember él nyomorban.

Kiemelt szerepük van az egyházaknak a párbeszéd, az egymás felé fordulás elérésében, de azokhoz is szólni kell, akik előítélettel tekintenek a másik félre, akár a többségi társadalom, akár a cigányság sorain belül – hangsúlyozta felszólalásában Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő, aki – szavai szerint – immár ötéves brüsszeli ténykedése során elsődleges céljának tekinti a romaügy európai színtérre emelését.
A politikus kiemelte a cigány- pasztoráció szerepét, mondván, hogy ez erősíti a romák identitását, illetve segíti őket a morális, szocializációs fejlődésben.
Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő megdöbbentő szűklátókörűségnek nevezte, hogy sok honfitársunk nem látja be, az egész magyarság sorskérdése, hogy megoldást találjunk a cigányok problémáira. – A romakérdés európai és magyar kérdés is – hangsúlyozta Tőkés László. Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre minden harmadik első osztályos tanuló roma lesz, és ez a tendencia később a foglalkoztatáspolitikát is új kihívás elé állítja.
A felszólalásokban többször elhangzott, hogy a romák társadalmi beilleszkedésének egyik előfeltétele a kisebbségi szervezetek vezetésének megújulása.
– Pszichésen sérült, kriminalizált, korrupt személyek nem állhatnak az integráció élére, akár politikusokról, akár cigány vezetőkről van szó – hangsúlyozta Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense. Kiemelte azt is, hogy hiába jöttek létre országszerte a cigány önkormányzatok, többnyire nem működnek, miközben az utóbbi 15 évben rengeteg pénz folyt el integráció címén, amiről nem tudjuk, valójában mire költötték. – A kilencvenes évek elejéhez képest csökkent a romák iskolázottsági aránya, ugyanakkor cigány vezetők ellen indultak bűnvádi eljárások, és olyan tragikus események mélyítik a társadalmi szakadékot romák és nem romák között, mint az olaszliszkai gyilkosság, a sajóbábonyi események, illetve a romagyilkosságok – fogalmazta meg őszinte hangú kritikáját Dúl Géza. Arról is szólt, hogy az egyház személyi mivoltában szólítja meg a cigány embereket, és ennek a speciális kapcsolatnak az integráló hatását eddig nem használták ki. A katolikus referens emlékeztetett arra, hogy az egyháznak komoly történelmi tapasztalata van a kultúrák közötti kapcsolat erősítésében, hiszen a németek, a franciák és az angolok őseit is a bencések tanították meg a földművelésre, városépítésre, miközben ezek a népek megőrizték hagyományaikat, identitásukat.
– Nem lehet egyoldalúan „felemelni” a cigányságot, csak egyenrangú kapcsolatban, amiben mindkét fél tevékenyen közreműködik. Meg kell találnunk egymásban azt, amit becsülhetünk – hangsúlyozta Dúl Géza.
A lelki missziós munka fontosságára hívta fel a figyelmet Hofher József jezsuita szerzetes, a jezsuita cigánypasztoráció vezetője. Egy példán keresztül érzékeltette a felnőttkori képzés hatását az önbecsülés és a motiváció fejlesztésében: volt olyan eset, amikor a nagymama együtt tanult olvasni az unokájával, és ösztönözte a gyermeket a tanulásra. Hofher József utalt a fegyelemre nevelés fontosságára is, szerinte merő naivitás azt feltételezni, hogy rövid időn belül be lehet vonni például a mezőgazdasági munkákba azokat, akik 5-6 éve nem dolgoztak semmit. Kiss Ulrich jezsuita szerzetes többek között arról beszélt, hogy a cigányság a maga javára fordíthatná a mobilitásra való képességét, ugyanis ez a mai munkaerő-piaci viszonyok mellett, különösen az Európai Unióban előnyt jelent.
Aba-Horváth István, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés nemzetiségi és etnikai tanácsnoka elismerően szólt az egyházak pasztorációs tevékenységéről, de hangsúlyozta, hogy ezek a csoportok csupán „világítótornyok a sötétségben”. – Aki lemegy a cigánytelepekre és nap mint nap találkozik testközelből az ottani emberekkel, az látja, hogy nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi éhség is kínozza őket – fogalmazott a roma aktivista. Ő is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi cigány vezetők, Kolompár Orbánnal az élen, óriási károkat okoztak saját népüknek és az egész országnak is. Szerinte új társadalmi szerződést kell kötni cigányok– cigányok, magyarok–cigányok, cigányok–politikusok között, s a cél, hogy a romák aktív keresők, adózó polgárok legyenek, a fiatalok pedig minél tovább maradjanak az oktatásban.