Sódor börtönbe juttatta volna Forrót

Gyakorlatilag minden létező eljárásjogi hibát sikerült elkövetnie az első fokon a Kulcsár-ügyet tárgyaló Fővárosi Bíróságnak, amelynek nem jogerős ítélete olyan mértékben megalapozatlan, hogy még felülbírálatra is alkalmatlan. Lapunk megtudta, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, túl azon, hogy új eljárást javasol, Kulcsár Attila esetében súlyosbítást, Kerék Csaba börtönbüntetésénél jelentős súlyosbítást, Forró Tamás exújságírónál letöltendő szabadságvesztést látna indokoltnak.

A bíróság elsőfokú ítélete

Név Tényállás Büntetés
Kulcsár Attila I. r. vádlott sikkasztás, magánokirat-hamisítás 8 év börtön
Kerék Csaba II. r. vádlott sikkasztás, magánokirat-hamisítás, pénzmosás 5 év börtön
Mészáros János IV. r. vádlott pénzmosás 2 évi – 3 évi próbaidőre felfüggesztett – fogház, vagyonelkobzás
El Abed Hasan V. r. vádlott pénzmosás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység 1 év 8 hónapi börtön,
Dudás Gábor VI. r. vádlott pénzmosás 1 év 6 hónapi – 3 évi próbaidőre felfüggesztett fogház
Bitvai Miklós VII. r. vádlott sikkasztás, magánokirat-hamisítás 3 évi börtön, 5 évi közügyektől eltiltás
(befolyással üzérkedés vád alól felmentve)
Dr. Kelemen László Béla VIII. r. vádlott orgazdaság 1 évi – 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtön
Dr. Garamszegi Gábor IX. r. vádlott sikkasztás 3 évi börtön, 5 évi közügyektől eltiltás
Forró Tamás X. r. vádlott sikkasztás 1 év 6 hónapi – 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtön
Vargáné Vasadi Julianna XI. r. vádlott sikkasztás 1 év 2 hónapi – 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtön
Ország Ágnes XII. r. vádlott sikkasztás 1 évi – 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtön
Váradi János XIII. r. vádlott vesztegetés 2 évi – 4 évi próbaidőre felfüggesztett – börtön
Csuka László XIV. r. vádlott bűnpártolás 450 000 forint pénzbüntetés
Tóth Róbert Lajos XV. r. vádlott bűnpártolás 1 évre próbára bocsátás
Dr. Vigh Szabolcs Imre XVI. r. vádlott bűnpártolás, magánokirat-hamisítás 600 000 forint pénzbüntetés
Pinizsi Hajnalka XVII. r. vádlott bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás 1 évre próbára bocsátás
Balassa Katalin XVIII. r. vádlott bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás 1 évre próbára bocsátás
Nagy Károly XIX. r. vádlott bűnpártolás, társtettesként elkövetett 1 év 4 hónapi – 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtön
magánokirat-hamisítás
Bende Péter András XX. r. vádlott orgazdaság 2 évi börtön, 5 évi közügyektől eltiltás
Szekér Gyula XXI. r. vádlott közokirat-hamisítás 75 000 forint pénzbüntetés
Koricsánszky Dóra XXII. r. vádlott bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás 75 000 forint pénzbüntetés
Schönthal Henrik Tivadar XXIII. r. vádlott bűnsegédként elkövetett sikkasztás, bűnsegédként 4 évi börtön, 5 évi közügyektől eltiltás
elkövetett magánokirat-hamisítás, pénzmosás
Rejtő Endre Tibor III. r. vádlott bűnsegédként elkövetett sikkasztás alól felmentve
Dunai György XXIV. r. vádlott sikkasztás bűntette alól felmentve

Egy, a Kulcsár-ügy egészét tekintve mellékszereplőnek minősíthető személyt leszámítva, az összes vádlott vonatkozásában az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását indítványozta Sódor István fővárosi fellebbviteli főügyész szokatlanul kemény hangnemben megfogalmazott, 58 oldalas átiratában. Az indítványban Sódor az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás jelentős részét megalapozatlannak tartotta, s egyben leszögezte, ennek kiküszöbölése a másodfokú eljárásban nem is lehetséges, ezért az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
A büntetések kiszabásáról a Fellebbviteli Főügyészség megállapította, az elsőfokú ítélet olyan mértékben megalapozatlan, hogy még a cselekmények sem minősíthetők pontosan, ezért a büntetésekről sem lehet érdemben dönteni. Ennek ellenére Sódor István minden vádlott esetében tételesen értékelte a kiszabott ítéletet. A mellékbüntetések – vagyonelkobzások – kiszabásánál hiányolta az indokolásokat, amit szintén súlyos problémának nevezett.
Kulcsár Attila esetében Sódor felrótta a bíróságnak, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonított a vádlott feltáró jellegű vallomásának. Ezenkívül emlékeztetett arra, hogy Kulcsár gyakran változtatta meg a vallomásait, és szóban nem válaszolt a bíróság kérdéseire. Ezzel szerinte a volt bróker nem segítette elő az eljárás sikeres lefolytatását. Úgy vélte, nem vették kellő mértékben figyelembe a súlyosbító körülményeket sem. Sódor végül arra a következtetésre jutott, hogy Kulcsár Attila esetében az ítélet súlyosbítása indokolt.
Hasonló megállapításokat tett a másodrendű vádlott, Kerék Csaba (a bűncselekményekben közreműködő cég vezetője) büntetése kapcsán is, de esetében szerinte lényegesen (!) hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása lett volna indokolt. Sódor szerint ugyanis lehetséges, hogy Kerék közreműködése nélkül Kulcsár Attila bűncselekménye létre sem jött volna, de legalábbis lényegesen kisebb volumenű lett volna. Sódor egyébként enyhének találta El Abed Hasan (szír pénzváltó) ötödrendű vádlott büntetését is. A Fellebbviteli Főügyészség Forró Tamás (exriporter) tizedrendű vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását tartotta volna indokoltnak. Sódor úgy vélte, a bíróság által kiszabott szabadságvesztés csak különös méltánylást érdemlő esetben függeszthető fel, aminek azonban nyoma sincs. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét csak hiányosan teljesítette.
– Több büntetőeljárási szabályt is megsértett az első fokon a Kulcsár-ügyben eljáró Fővárosi Bíróság – ezt is tartalmazza Sódor István fővárosi fellebbviteli főügyész 58 oldalas átirata. Ebben kitért arra, hogy a per során többször előfordult, hogy fontos bizonyítás az érintett vádlott távollétében történt. Problematikusnak tartotta azt is, hogy bár az ügyész a perbeszédében és végindítványában több helyen is módosította a vádat, erről a bíróság nem vett tudomást, ami egyes esetekben másodfokon nem korrigálható eljárási jogi hiba.
– Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése, az elbírált cselekmények minősítése és a büntetés kiszabása körében csak igen hiányosan, míg az intézkedés, vagyonelkobzás alkalmazásával kapcsolatban egyáltalán nem tett eleget az indoklási kötelezettségének – fogalmazott Sódor. A főügyész megemlítette, hogy igen nehéz kideríteni azt, milyen tényállást állapított meg az FB. A megállapított büntetőjogi minősítések pedig „igen hiányosak, pontatlanok, gyakran tartalmaznak ellentmondásokat, sok esetben felderítetlenek”. Felrója a főügyész, hogy az elsőfokú bíróság Kerék Csaba és Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezetője vonatkozásában egyáltalán nem állapított meg tényállást.
Az átirat megjegyzi, hogy a Kulcsár által elkövetett sikkasztás bűntettével kapcsolatban alapvető kérdések maradtak tisztázatlanul, például nem egyértelmű a törvényi tényállásnak megfelelő konkrét elkövetési magatartás, hogy milyen büntetőjogilag is értékelhető magatartással jutott a vádlott az értékekhez, vagyis az elsikkasztott milliárdokhoz. Sódor megjegyzi, hogy a volt bróker működésében igen lényeges megtévesztő és tévedésben tartó elem van. – Amennyiben Kulcsár megtévesztő magatartása miatt jutott az értékekhez, úgy terhére a csalás bűntette látszik megállapíthatónak – írta a fellebbviteli főügyész. Ezek a megállapítások a másodrendű vádlott Kerék Csabára (őt bűnsegédként elkövetett sikkasztás miatt is elítélték) nézve is vonatkoztathatók.
A harmadrendű vádlott, a nem jogerősen felmentett Rejtő E. Tibor tekintetében Sódor megállapította, hogy az FB nem szerezte be a kellő mennyiségű bizonyítékot. A K&H Bank volt vezérigazgatója a vád szerint egy bizonyítottan általa aláírt üzenetben adott utasítást a pénzintézet dolgozóinak, hogy bizonyos ügyfelekkel nem írásban, hanem személyesen (Kulcsár Attilán keresztül) kell kapcsolatot tartani. A főügyészség átiratában kitértek arra, hogy az elsőfokú ítélet ezzel a vád szempontjából alapvető fontosságú körülménnyel egyáltalán nem foglalkozott, bizonyítékként nem vette figyelembe, éppen ezért nem is állapított meg ezzel kapcsolatban semmilyen büntetőjogi tényállást. A fellebbviteli főügyész kitért arra is, hogy az FB nem vizsgálta meg alaposan Rejtő E. tekintetében azt, hogy már 2002-ben a bank belső biztonsági szolgálata Kulcsár tevékenységét vizsgálni akarta, ám ezt a vezérigazgató közbelépése miatt leállították.
A Sódor István által írt indítvány kitér arra is, hogy a K&H brókercégénél egyedül Kulcsár Attila telefonbeszélgetéseit nem rögzítették, továbbá arra is, hogy az elsőrendű vádlott nem közvetlen felettese, a K&H Equities Rt. vezetője, hanem a bank vezetője alá volt rendelve. Úgy tudjuk, az elsőfokú ítélet hiányosságai között említik azt is, hogy nem foglalkoztak azzal a ténynyel, hogy Rejtő E. Bilden Ltd. nevű cége 150 millió forint kölcsönt adott egy Britton-érdekeltségnek (ezeket a cégeket az elsikkasztott pénzek felhasználására és tisztára mosására alakították). Az FB azt sem tisztázta, hogy a Bilden Ltd. miért kapott 2000-ben és 2001-ben nagy összegeket a Montrade Ltd.-től, amelynek számlája felett akkor Kulcsár Attila rendelkezett (ezzel öszszefüggésben állítólag szintén rendelkezésre áll egy belső bankbiztonsági jelentés).
Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. volt vezérigazgatóját a sztrádacég sérelmére elkövetett sikkasztással vádolták meg és ítélték el. Sódor szerint az ítéletből nem derült ki, hogy az állami cégvezető mikor követte el a bűncselekményt, mint ahogy az sem, hogy milyen értéket érintően állapította meg bűnösségét.
Schönthal Henrik az eljárás 23-ad rendű vádlottja volt. Vele kapcsolatban a fellebbviteli főügyészség arra az álláspontra jutott, hogy milyen részcselekményekkel kapcsolatban nyújtott segítséget a sikkasztáshoz és ez „legalább viszonylagos pontossággal” milyen értékre elkövetett volt. Schönthal (a bűncselekményben kulcsszerepet betöltő offshore cég tulajdonosa) büntetésével öszszefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság túl nagy jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek. Külön kitért arra, hogy a személyiségzavarát semmiképpen nem lehet ezek közé sorolni, mivel az a beszámíthatóságot nem befolyásolta. Sódor szerint Schönthal tevékenysége a bűncselekmény-sorozat végrehajtásához nélkülözhetetlen volt, így súlyosabb büntetés kiszabása lett volna indokolt.