Nem számít újdonságnak, hogy a jövő év elején ismét változnak a céges jogszabályok. Az ugyanakkor már a mostani körülmények között sem nevezhető mindennapinak, hogy – egyes vélekedések szerint – az új rendelkezés a sajtó tényfeltáró tevékenységét is korlátozhatja. Nemrégiben az Országgyűlés úgy döntött: bizonyos céges adatok januártól tulajdonképpen titkosak lesznek. A következő év elejétől csak akkor szerezhetünk tudomást egy-egy vállalkozás vezetőjének, főbb döntéshozóinak lakóhelyéről, ha vagy bizonyítjuk, hogy a lakcímek megismerése valamely jogunk gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges, vagy ha beszerezzük az érintett beleegyezését.
*
Vagyis a cégvezetők lakcímének nyilvánossága lényegében megszűnik.
– Ez az adat ugyanakkor rendkívül fontos lehet – mondta a közrádiónak adott tegnapi nyilatkozatában Torkos Matild. Lapunk főmunkatársa példaként a sukorói vigalmi negyed ügyét hozta fel. Ebben az esetben komoly jelentőséggel bírt, hogy Joav Blum befektető valóban a Velencei-tó partján fekvő településen lakik-e. Kollégánk kifejtette: ebből is látszik, milyen fontos, hogy a sajtó beazonosíthassa a különféle ügyekbe keveredett cégek vezetőit, a bizonyosság megszerzéséhez pedig nélkülözhetetlen az adott társaságok irányítóinak lakcíme. – Az újságírók a nyilvánosság ellenőrző szerepének megtestesítői – hangsúlyozta Torkos Matild, s folytatta: a sajtóban megjelent oknyomozó írások a hatóságok munkáját is segítik, több esetet – például a Tocsik- és a Globex-ügyeket – jóformán a média derítette ki. Lapunk főmunkatársa éppen ezért úgy látja: a lakcímeket titkosító új szabály ellehetetleníti a tényfeltáró újságírást.
A titkosításról szóló passzus bevezetése különösen a hazai kaotikus cégviszonyok tükrében mondható különösen érdekesnek. A terület vizsgálatával foglalkozó szakértők az utóbbi időben arról számoltak be, hogy a hatóságok lassúsága miatt Magyarországon bőven van idő arra, hogy a vállalkozások csődbe vitelével és a hitelezők átverésével szerzett vagyonokat eltüntessék. A követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo Kft. például arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen ügyekben a feljelentések egy részét megalapozatlanság vagy adathiány miatt visszautasítják, s ha mégis megkezdődik a nyomozás, hónapokat kell várni az eredményre. A cég szakértői szerint a hazai gyakorlat szinte ösztönzi az adóst a trükközésre. Az a néhány hónap, vagy akár egy év, amíg lezajlanak a szükséges vizsgálatok, bőven elegendő ahhoz, hogy a céget az utolsó szögig kiürítsék a tulajdonosok. Sőt, a napokban napvilágot látott egyik elemzés szerint némelyek kifejezetten arra hoznak létre cégeket, hogy azokkal bűncselekményeket kövessenek el, s az így megszerzett vagyonnal lelépjenek, még azelőtt, hogy a bárki is észlelné, mit is tesznek valójában.
A cégjogi viszonyokban tehát áldatlan állapotok uralkodnak, s ezeken az utóbbi évek jogszabály-változtatásai nem sokat javítottak. Sőt némelyek szerint érdemi intézkedések helyett pusztán látszatlépéseket hoztak a döntéshozók. Ilyennek tartják sokan az egyórás cégbejegyzés tavalyi bevezetését. Gyorsított eljárás más országokban is létezik, de ott kettő vagy inkább egy hét az ügyintézési határidő. Egyes információk szerint a hatvanperces cégbejegyzés ötlete Gyurcsány Ferenctől származik. Állítólag azon a kormányülésen, ahol a gyorsított cégeljárásról esett szó, az akkori kormányfő úgy fogalmazott: ha gyors, legyen valóban gyors; legyen hatvanperces. Az elképzelést végül törvénybe foglalták, függetlenül attól, hogy a szakma a fantomcégek elszaporodásának veszélyét látta az ötletben.
