Újabb lökés a gazdasági bűnözésnek

A gazdasági bűnözést erősíti és a tisztességtelenül eljáróknak dob újabb magas labdát a céges adatok részbeni titkosítását elrendelő, jövőre életbe lépő szabály – állítják hozzáértők. Szerintük a ki tudja, milyen sugalmazásra elfogadott rendelkezés kifejezetten káros.

Ismét az AB-ben bíznak. Az Alkotmánybíróság (AB) elé citálta a Lehet Más a Politika (LMP) nevű szervezet a cégadat-titkosítási szabályt. Szerintük a sajtó az új rendelkezés miatt a közpénzekkel, a közvagyonnal és a közszereplőkkel kapcsolatba kerülő cégek esetében az eddigieknél is nehezebben fogja tudni a nyilvánosság elé tárni a gyanús összefonódásokat. Az LMP úgy látja: e passzussal a parlament mentőövet dobott az állami és önkormányzati mutyikban érintett személyeknek. Emellett rögzítették, a tényfeltáró újságírás korlátozása hiteltelenné teszi a Bajnai-kormány antikorrupciós törekvéseit.

Egyre nagyobb szakmai felháborodás bontakozik ki a céges adatok részbeni titkosítását elrendelő, jövőre életbe lépő szabály miatt. A szakértők az ellen a nemrégiben elfogadott passzus ellen emelték fel a szavukat, amely kimondja: a következő év első napjától a mezei polgárok csak akkor szerezhetnek tudomást valamely társaság tulajdonosának, vezetőjének lakóhelyéről, ha kérelmet adnak be, s ebben igazolják, hogy az adat megismerése jogaik gyakorlásához szükséges.
A szabály újabb lökést ad a gazdasági bűnözésnek – így kommentálta a szóban forgó paragrafust a Complex Kiadó és a Direktinfo Követeléskezelő Kft. közös közleménye. A két szervezet szerint e rendelkezés lényegében megakadályozza a vállalkozások irányítóinak beazonosítását, s ezzel a tisztességtelenül garázdálkodóknak újabb magas labdát dob. Hangsúlyozták: a paragrafussal a jogszabályokat megkerülők komoly kormányzati segítséget kaptak az évente több száz milliárdos kárt okozó trükközéseikhez. – Talán nem véletlen, hogy a jogszabály indokolása a rendelkezés hátteréről, okáról nem tartalmaz semmilyen magyarázatot – mutattak rá a szakértők. Szerintük a mostani, válsággal sújtott helyzetben a hitelezők védelme és a gazdasági élet biztonsága mindennél fontosabb kellene, hogy legyen, ezért a nyilvánosság korlátozása helyett annak kiterjesztése lenne kívánatos. A passzus ráadásul olyan csöndben született, hogy arról a területen ténykedő szakemberek csak egymástól értesültek. Így nem tudni, milyen sugalmazásra hozták meg a helytelen, kifejezetten káros cégadat-titkosítási szabályt.
– Annyi biztos, hogy a passzust rossz időben alkották meg – mondta kérdésünkre Répássy Róbert. A Fidesz politikusa aláhúzta: mostanság a gazdasági élet tisztulása lenne a legfontosabb, ám e paragrafus éppen ez ellen hathat. Ráadásul a szabály kissé kétséges is, hiszen bárki mondhatja azt, hogy azért kíváncsi az érintett cég irányítóinak lakhelyére, mert meg akarja venni az adott vállalkozást. – A hatóság nyilván nem vizsgálja majd, hogy a vásárlási szándék valós-e – fejtegette a polgári párt képviselője. A korlátozó szabály így könnyen formálissá, hatástalanná válhat. Répássy ugyanakkor hozzátette: azzal egyet lehet érteni, hogy a személyes adatokhoz ne férjen hozzá bárki, mindenféle korlátozás nélkül.