Kizárólag a Pénzügyminisztérium igyekezett tagadni azt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-n belül működő, az állami földvagyon felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottságának elnöke „véleményegyeztető” megbeszélést kezdeményezett a vagyonkezelő földértékesítési gyakorlata miatt. A lapunk birtokába került jegyzőkönyv szerint a megbeszélésen az igazságügyi tárca és a földművelésügyi minisztérium szakértői egyaránt törvénytelennek nevezték az MNV Zrt. földértékesítési gyakorlatát. Mindezt az agrártárca szakállamtitkára, Sirman Ferenc azzal toldotta meg, hogy a vagyonkezelő ezt addig teheti, míg meg nem születik az első elmarasztaló bírósági ítélet. Ez az idő már nincs is olyan messze, mivel éppen azon bábolnai földértékesítések ügyében tűzte ki a tárgyalást a bíróság, amelyeket szintén a kifogásolt módszerrel értékesített a vagyonkezelő. Egyébként a sors fintora, hogy éppen e bábolnai földek miatt került sor a „véleményegyeztető” megbeszélésre. Erre hívták meg Oszkó Péter pénzügyminisztert, amire kitértünk szombati cikkünkben is. A pénzügyminiszter viszont ezt tagadta, bár a tény az, hogy a május 11-re szóló meghívót megkapta. Oszkó Péter külön közleményben jelezte azt is, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal szemben a megbeszélésen nem vett részt. Kérdésünkre megfogalmazott indoklása szerint azért nem ment el az egyeztetésre és nem képviseltette magát, mert „a vagyontörvény a vagyonkezelő felügyeletét a vagyontanács feladataként határozza meg”, s ezért nincs lehetősége a vagyonkezelőt közvetlenül felügyelni. Ezzel szemben a vagyontörvény egyértelműen fogalmaz: az állam nevében az MNV Zrt. feletti részvényesi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. A pénzügyminiszter felelősségelhárító reakciója érthető, hiszen a megbeszélésen egyértelműen kijelentették, hogy a vagyonkezelő földértékesítési és bérbeadási gyakorlata törvénytelen, vagyis a társaság felügyeletét ellátó miniszterként jobb, ha erről nincs tudomása. Ez egybevág az agrártárca szakállamtitkárának említett álláspontjával is, miszerint az MNV Zrt. addig teheti ezt meg, amíg nincs bírósági döntés.
Völner Pál, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke lapunknak arról számolt be, hogy a megyei önkormányzat által az MNV Zrt. ellen a földhaszonbérleti pályázatok ügyében indított per első tárgyalása 2010. január 12-én lesz, míg a termőföld-értékesítések ügyében indított per első tárgyalását március 26-ra tűzték ki szintén a Fővárosi Bíróságon. Vagyis a bírósági döntésekre előreláthatólag már nem kell sokat várni.
Bonyolódik ugyanakkor a helyzet, s érdekes módon ismét bábolnai a példa. Ugyanis, míg eddig a minisztériumok szakértői által is törvénytelennek tartott, egy egységben történő, gyakran ezer hektáronkénti értékesítések és az ezzel kapcsolatban megadott elővásárlási jogokkal kapcsolatban voltak aggályok, Bábolna önkormányzata nemrég két földhaszonbérleti pályázatával írta felül a hatályos földtörvényt. A korábban egy 240 hektáros állami terület magánkézre juttatása körül korteskedő Horváth Klára, Bábolna polgármestere, az Országgyűlés szocialista képviselője ugyanis úgy engedte kihirdetni a város két földhaszonbérleti pályázatát, hogy abban értékelési szempontként tüntették fel az ajánlattevő által fizetett adó- és az egyéb, települést érintő támogatások mértékét. Ez ügyben hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és hanyag kezelés elkövetésének gyanúja miatt a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke ezen a héten a Legfőbb Ügyészséghez fordult. Indoklása szerint ugyanis a termőföld haszonbérletére a földtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni, helyi rendelet vagy pályázati hirdetmény nem ütközhet a törvény előírásaiba. – Véleményünk szerint a képviselő-testület tagjai önkényesen, a földtörvény vonatkozó szabályainak alkalmazására vonatkozó kötelezettségüket megszegve határozták meg a pályázatok értékelésének szempontjait, majd hozták meg a döntéseket – mondta Völner Pál. Ráadásul – tette hozzá – a jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy a pályázati kiírásokat mindkét esetben megnyerő IKR Zrt. a hét ajánlattevő közül a legalacsonyabb, illetve a második legalacsonyabb haszonbérleti díjat ajánlotta, amivel a városnak jelentős, kétmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.
origo.hu
Olyan a párt, mint a vezetője: úgy alázzák a tiszások a szimpatizánsokat, ahogy korábban Magyar Péter
