Újfajta konfliktuskezelés kell az oktatásban

Az oktatásban jellemző individualista versengést fel kell váltania a közösségi versenynek. Ezért az egész társadalmat érintő feladat, hogy a fiatalok az óvodától kezdve el tudják sajátítani a konfliktuskezelés megfelelő módszereit. A hagyományos család kereteinek felbomlása miatt a felnövekvő generációból ugyanis sokan nem találkoznak a konfliktusok kezeléséhez szükséges mintákkal – nyilatkozta a lövöldözés kapcsán Jancsák Csaba ifjúságkutató, a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Egyre több pedagógus számol be arról, hogy egy konfliktusos iskolai helyzetben – ami lehet akár egy dolgozatírás is – a diákok türelmetlenül, agresszíven reagálnak – tudatta a kutató. Mint mondta, komoly változások mentek végbe a felsőoktatásban. A képzés tömegessé válása miatt az értelmiségivé nevelés háttérbe szorult, a kreditrendszer bevezetésével pedig megszűntek a kisközösségek és a hallgatók „magányos farkassá” váltak. Ugyanakkor a versengés az államilag finanszírozott helyekért és az ösztöndíjért felerősödött. A válság miatti bizonytalanságérzet a hallgatóknál a munkaerőpiacra történő átlépés nehézségeivel is párosul – mutatott rá a szakember.
A pécsi lövöldözés csak a jéghegy csúcsa, a társadalmi mozgások kivetülése – vélte Münnich Iván pszichológus. „Immorális világban élünk, ahol hazudni lehet, következmények nélkül félre lehet vezetni az embereket, ami forrongásban tartja az indulatokat”, és az emberek kiszolgáltatottak annak a rengeteg eléjük kerülő információnak, amelyekről sokszor nem tudják, mennyi a valóságtartalmuk – fogalmazott. Szerinte egy olyan tett, mint a pécsi lövöldözés, kifejezi a közhangulatot. Münnich úgy látja: a családtagoknak is észre kellene venniük a jeleket, de a család is úgy működik, ahogy a társadalom – utalt a sok válásra. A szülők adják a gyereküknek a mintát, azt pedig a médiából veszik, és a szocializációs színhelyek – például az iskola – is ezekkel egységben működik – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek jobban hatnak egymásra, mint a szülők a gyerekekre, a felnőtt társadalom hagyományos értelemben lemaradt tőlük, ennek következménye hogy a médiához sem a szülőn keresztül férnek hozzá, ezért nincs kontrolljuk.
Finszter Géza kriminológus szerint az eset olyan jelenségre mutat rá, amit a kriminológusok már megjósoltak. Úgy látja, a kisközösségek – család, iskolai csoportok – tudnának védekezni a hasonló tragédiák ellen. A pécsi ámokfutáshoz hasonló eseteket nem lehet megelőzni – mondta a Nol.hu-nak Tarjányi Péter rendőrségi szakértő. Az amerikai és német iskolai lövöldözéseket elemző kutatók viszont ellenkező véleményen vannak. Az elmúlt évek eseteit vizsgálva arra derítettek fényt, hogy a munkahelyeken, egyetemeken és iskolákban ámokfutó személyek gyakran előzetesen vészjelzéseket adnak le: fenyegetőznek, kétségbeesettek, utalgatnak ámokfutásra, mutogatják a fegyverüket, panaszkodnak, hogy igazságtalanság érte őket. A kérdés az, hogy ezt észreveszik-e – nyilatkozta Jens Hoffman, a darmstadti műszaki főiskola forenzikus pszichológia tanszékének tanára, aki megelőző modellt dolgozott ki az erőszak elkerülésére. Lényege, hogy diákokból és tanárokból álló fenyegetéskezelő csoportot hoznak létre.