Vadludak ezrei Tatán

Több tízezer madár lepheti be egyszerre a tatai Öreg-tó felszínét a hét végén, s a IX. tatai vadlúdsokadalmon a szerencsésebbek akár kis liliket is láthatnak. Hazánk évek óta részt vesz a kihalás szélére sodort faj megmentéséért folyó nemzetközi küzdelemben.

Győr Ágnes
2009. 12. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyszerre akár 35 ezer vízimadarat is láthatnak a tatai Öreg-tavon, akik a hét végén ellátogatnak a IX. tatai vadlúdsokadalomra. A térségben előforduló 100-110 madárfaj közül hét különböző lúdfaj 22 500 példánya figyelhető meg, de a természetvédelmi terület otthont ad hatezer sirálynak és négy és fél ezer récének is – tudta meg lapunk Csonka Pétertől, az esemény egyik főszervezőjétől. Korábban 19 ezer lúd volt a legtöbb, akik egyszerre jelentek meg e tájon, azonban bízunk benne, hogy most megdől ez a rekord – tette hozzá a szakértő.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei csoportja, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület által közösen szervezett esemény külön érdekessége, hogy akár egy kis liliket (Anser erythropus) is megfigyelhetnek a madárbarátok. Az öreg példány a tatai Öreg-tó védőzónájába tartozó Ferencmajori-halastavaknál bukkant fel. Ez a faj a Nemzetközi Természetvédelmi Unió kiemelten védett, kipusztulás fenyegette kategóriájába tartozik. A kis lilikek ma már szinte csak Norvégiában és a Kola-félszigettől keletre költenek. Magyarország jelenti a skandináv populáció számára a természetes vonuló-, enyhébb időjárás esetén pedig a telelőhelyet.
A kis lilik európai állományát a hatvanas években még tízezerre becsülték. Számuk azonban 1998-ra ötven fészkelő párra csökkent, ezért az Európai Bizottság a faj megmentésére nemzetközi akciótervet dolgozott ki. 2005-ben a Hortobágy Nemzeti Park igazgatósága is csatlakozott a norvég, finn, észt és görög partnerszervezetekhez. Elsősorban védett táplálkozó- és éjszakázóhelyeket alakítanak ki a számukra. A szakértők a meggyűrűzés és a műholdas nyomkövetés segítségével tájékozódnak a madarak helyzetéről és vonulási rendszeréről – mondta el lapunknak Lengyel Szabolcs, a debreceni egyetem ökológia tanszékének adjunktusa, aki részt vett a LIFE Nature programban. Itthon már tizenöt éve fokozottan figyelnek ezekre a madarakra, ugyanis míg a harmincas-negyvenes években Magyarországon átvonuló több millió vadlúd tíz százaléka kis lilik volt, az ötvenes években összeomlott az állomány – tette hozzá. Ez elsősorban a vadászat és az orvvadászat következménye, gondot jelent ugyanakkor, hogy a klímaváltozás miatt csökken a vizenyős fészkelőhelyek száma. Egyes elképzelések szerint az észak-szibériai szovjet atomkísérletek miatt is károsodott a génállományuk – tette hozzá Lengyel Szabolcs.
1995 óta tilos a vadászatuk a Hortobágy Nemzeti Park területén, öt éve pedig a Tiszántúlon is korlátozást vezettek be. A kis lilik természetvédelmi értéke egymillió forint, s a bírság kiszabható azokra is, akik a tojásban tesznek kárt. Csonka Péter szerint – aki természetfotózással is foglalkozik – akinek egyszer van lehetősége megfigyelni a ludak szokásait, biztosan felhagy a vadászatukkal. Ezek a madarak ugyanis a hűség mintaképei. Mindig párban mozognak, s ha az egyikük megsebesül, a másik mindaddig mellette marad, míg társa el nem pusztul.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.