Egyszerre akár 35 ezer vízimadarat is láthatnak a tatai Öreg-tavon, akik a hét végén ellátogatnak a IX. tatai vadlúdsokadalomra. A térségben előforduló 100-110 madárfaj közül hét különböző lúdfaj 22 500 példánya figyelhető meg, de a természetvédelmi terület otthont ad hatezer sirálynak és négy és fél ezer récének is – tudta meg lapunk Csonka Pétertől, az esemény egyik főszervezőjétől. Korábban 19 ezer lúd volt a legtöbb, akik egyszerre jelentek meg e tájon, azonban bízunk benne, hogy most megdől ez a rekord – tette hozzá a szakértő.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei csoportja, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület által közösen szervezett esemény külön érdekessége, hogy akár egy kis liliket (Anser erythropus) is megfigyelhetnek a madárbarátok. Az öreg példány a tatai Öreg-tó védőzónájába tartozó Ferencmajori-halastavaknál bukkant fel. Ez a faj a Nemzetközi Természetvédelmi Unió kiemelten védett, kipusztulás fenyegette kategóriájába tartozik. A kis lilikek ma már szinte csak Norvégiában és a Kola-félszigettől keletre költenek. Magyarország jelenti a skandináv populáció számára a természetes vonuló-, enyhébb időjárás esetén pedig a telelőhelyet.
A kis lilik európai állományát a hatvanas években még tízezerre becsülték. Számuk azonban 1998-ra ötven fészkelő párra csökkent, ezért az Európai Bizottság a faj megmentésére nemzetközi akciótervet dolgozott ki. 2005-ben a Hortobágy Nemzeti Park igazgatósága is csatlakozott a norvég, finn, észt és görög partnerszervezetekhez. Elsősorban védett táplálkozó- és éjszakázóhelyeket alakítanak ki a számukra. A szakértők a meggyűrűzés és a műholdas nyomkövetés segítségével tájékozódnak a madarak helyzetéről és vonulási rendszeréről – mondta el lapunknak Lengyel Szabolcs, a debreceni egyetem ökológia tanszékének adjunktusa, aki részt vett a LIFE Nature programban. Itthon már tizenöt éve fokozottan figyelnek ezekre a madarakra, ugyanis míg a harmincas-negyvenes években Magyarországon átvonuló több millió vadlúd tíz százaléka kis lilik volt, az ötvenes években összeomlott az állomány – tette hozzá. Ez elsősorban a vadászat és az orvvadászat következménye, gondot jelent ugyanakkor, hogy a klímaváltozás miatt csökken a vizenyős fészkelőhelyek száma. Egyes elképzelések szerint az észak-szibériai szovjet atomkísérletek miatt is károsodott a génállományuk – tette hozzá Lengyel Szabolcs.
1995 óta tilos a vadászatuk a Hortobágy Nemzeti Park területén, öt éve pedig a Tiszántúlon is korlátozást vezettek be. A kis lilik természetvédelmi értéke egymillió forint, s a bírság kiszabható azokra is, akik a tojásban tesznek kárt. Csonka Péter szerint – aki természetfotózással is foglalkozik – akinek egyszer van lehetősége megfigyelni a ludak szokásait, biztosan felhagy a vadászatukkal. Ezek a madarak ugyanis a hűség mintaképei. Mindig párban mozognak, s ha az egyikük megsebesül, a másik mindaddig mellette marad, míg társa el nem pusztul.

Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus