A fővárosi távhőfogyasztók már megkapták a decemberi számláikat. Ezekben egyszer szerepel az alapdíj mint befizetendő összeg, majd később még egyszer mint kedvezmény. Minek köszönhető mindez?
– A Főtáv visszajuttatja fogyasztóinak a decemberi alapdíj összegét, ami, ha egy átlagos budapesti, 52 négyzetméteres lakást veszünk, akkor mintegy 7000 forintot jelent. Ennek okai még 2007-re nyúlnak vissza, amikor is komoly átalakításba kezdtünk. Ennek részeként elindítottunk egy hatékonyságnövelési programot, amelynek elsődleges célja a költségeink csökkentése volt. Eredetileg arra számítottunk, hogy ez a folyamat 2010 végéig is eltart majd, ám sikerült gyorsabban elérni a tervezett eredményeket. Éppen ezért szeretnénk, ha fogyasztóink már most részesülnének a cég által elért megtakarításból. Volt szó arról is, hogy jövőre újra csökkentjük az alapdíjat, ám ez havonta csak pár száz forinttal jelentett volna kisebb összegű számlákat. Ezért inkább egy összegben adjuk oda a kedvezményt, amelynek mértéke épp megegyezik a decemberi alapdíjjal.
– Miben áll az átalakítási folyamat többi eleme?
– Mint említettem, a hatékonyság növelése ennek az egyik összetevője. 2010-ig a költségeinkből több mint 3 milliárd forintot szeretnénk megtakarítani. Egy másik fontos elem az ÖKO Plusz program: a fogyasztók hőfelhasználását szabályozhatóvá tesszük, amivel jelentős költségeket takaríthatnak meg. Emellett célul tűztük ki az erőművekkel között szerződések újratárgyalását. Az elmúlt időszakban ebben is sikerült előrelépést elérni, amelynek következtében hőegységenként 200 forint kedvezményt tudunk adni a fogyasztóknak. A negyedik feladat a szabályozói környezet megváltoztatása volt, amiben szintén történt pozitív változás. Ez a politika érdeme, amely felismerte, hogy a távfűtésnek vannak olyan nemzetgazdasági és környezetvédelmi előnyei, amely miatt az eddigi 20 százalékos versenyhátrányt le kell küzdeni, s ez többek közt az áfacsökkentésen keresztül valósult meg. Azzal, hogy a távhő áfakulcsa előbb 18, majd várhatóan 5 százalékra csökken, és ez kiegészül a Főtáv árcsökkentő intézkedéseivel, Budapesten a legolcsóbb fűtési móddá vált a távhő. A forgalmi adó mérséklése valamennyi politikai erőnek köszönhető, hiszen nemcsak a baloldal gondolta úgy, hogy ez egy helyes lépés, hanem a jobboldal is kezdeményezte ezt. Tehát ebben konszenzus van a két oldal között, aminek azért örülök, mert ebből látszik, hogy a távhő nem politikai, hanem szakmai kérdés. Reméljük, hogy a döntéshozók hosszú távon is így kezelik majd.
– Azért, ha jól tudom, a Főtávnak is volt javaslata az áfacsökkentésre korábban.
– Még 2007 októberében, amikor a Főtáv kidolgozta cselekvési programját, valóban szó volt arról, hogy az áfamérsékléssel volna lehetőség a versenyhátrány csökkentésére. Bemutattunk nemzetközi példákat, így Csehországot, Olaszországot, Franciaországot, Észtországot, Litvániát és azt, hogy ezekben az államokban hogyan kezelik ezt a kérdést. Azt tapasztaltuk, hogy általában beavatkoztak az áfaszabályozásba. Javaslatunk nyomán idehaza is mindkét politikai oldalon elindult egy olyan gondolkodás, amelyben a vezetők a távfűtés versenyhátránya csökkentésének lehetőségét keresték. Felismerték, hogy a távfűtés mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból támogatandó ügy.
– Meg tudja oldani a versenyképességi problémákat az áfacsökkentés hosszabb távon is?
– Az áfacsökkentés átmeneti megoldás. Ahhoz szükséges, hogy amíg az egyéb lépések eredményei jelentkezni tudnak, addig is versenyképes legyen ez a fűtési mód. Középtávú megoldásnak az ÖKO Plusz programot látom, amibe 180 ezer fővárosi lakás léphet be, és közülük 45 ezer már pályázott is. Ha a jelenlegi ütemben tudjuk folytatni ezt a programot, akkor négy év kell ahhoz, hogy minden lakásban szabályozható legyen a távfűtés. Hoszszú távon pedig az segít, ha kiépítünk egy körvezetéket. Budapesten két erőműnél lejár a hővásárlási szerződésünk 2015-ig. Most van arra lehetőségünk, hogy körgyűrűvel kössük össze a hőkörzeteket, és egy olyan tendert bonyolíthassunk le, ahol verseny alakulhat ki a termelők között. Vagyis attól az erőműtől vehetjük majd az energiát, aki azt a legolcsóbban adja el számunkra. Ezzel hosszú távon is olcsóbb lesz Budapesten a távhő. Ha ezek a lépések megvalósulnak, már nem lesz szükség a távfűtés kedvezményes áfakulcsára.
– Milyen egyéb előnyei lennének egy ilyen körvezetéknek?
– Összesen négy fő előnyt lehet említeni. Az egyik a hőtermelők közötti verseny, amivel még olcsóbb lehet a fővárosi távhő. A másik az ellátásbiztonság növekedése. Hiszen ha most leáll az egyik erőműben a termelés, akkor az érintett hőkörzetben nem tudunk energiát szolgáltatni. Ha kiépül a körgyűrű, akkor erre nem kerülhet sor, mivel a többi erőmű átveheti a leálló egységnek a szerepét. További előny, hogy új hőforrásokat lehet bevonni a rendszerbe. Itt elsősorban olyan megújuló forrásokra gondolunk, mint a biomassza vagy a hulladékégetés, amelyek csökkentenék a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Ez azért is fontos, mert egy gázkrízis esetén az erőműveknek olajtüzelésre kell átállniuk, ám ezzel a módszerrel csak a fogyasztóink 70 százalékát tudjuk elérni jelenleg. A körgyűrűvel viszont 100 százalékra ugrana ez az arány. A negyedik nagy előny a piacbővítés lehetősége. Főleg a belvárost tekintjük potenciális piacnak. Azt szeretnénk, hogy ha minél több épületet, középületet, kereskedelmi központot, vagy akár a Parlament épületét be tudnánk kötni a távhő rendszerébe. Ezzel a működési költségeket még több fogyasztóra tudnánk elosztani, ami ugyancsak olcsóbbá tenné a távfűtést. A piacbővítést jelentő szakaszt 2015–2017 között építenénk ki, a vezeték a pesti rakpart alatt haladna. A körvezetékre vonatkozó stratégiánkat várhatóan decemberben hagyja jóvá a budapesti közgyűlés. Lényeges, hogy a megvalósítás minden egyes pontját tovább ellenőrzi és felügyeli majd a főváros vezetése.
– Mindezen kívül hogyan látja a Főtávot a közeljövőben?
– A Főtáv Zrt. már most is jelentősen megváltozott. Egy olyan modern energiaszolgáltatóvá próbálunk válni, amely az ügyfelek igényeit a lehető legjobban ki tudja elégíteni. Ezt mutatja az is, hogy elindítottuk elektronikus ügyfélszolgálatunkat, tehát nem kell minden esetben befáradni személyesen az irodáinkba. Ezenfelül próbálunk olyan lehetőségeket nyújtani a fogyasztók számára, amelyeknél a döntés szabadsága a kezükben van. Először is a fogyasztó eldöntheti, hogy milyen tarifa alapján kívánja rendezni a számlát, vagyis hogy hajlandó-e nyáron többet fizetni azért, hogy télen kevesebbet kelljen. Az ügyfél ezenfelül választhatja az egyenletes fizetést is, vagyis hogy a távhő költségeit 12 egyforma részre osztott számlán egyenlíti ki. Most jönnek a magasabb téli számlák, de ha valaki belép a rendszerbe, akkor tulajdonképpen a Főtáv megelőlegezi számára a fagyosabb hónapok fogyasztásának egy részét, és ezt a pénzt majd csak nyáron kell kiegyenlíteni.

Kiábrándultak, megalázva érzik magukat a Tisza listázott aktivistái