Fiktív adatokat tartalmaz, és irreális makrogazdasági feltételezésekre épül a 2010-es költségvetés – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond volt jegybankelnök a büdzsé trükkjeiről szóló jelentés tegnapi bemutatóján. A szakértői anyagot Orbán Viktor Fidesz-elnök kérésére állították össze neves közgazdászok, akik összesen húszféle manőverezést azonosítottak. Az ellenzéki párt vezetésével konzultáló közgazdászok számításai azt mutatják, hogy a trükközések nyomán a költségvetési törvényben elfogadott 1066 milliárd forintos hiány a valóságban 1222 milliárd forinttal több lehet. Az ezermilliárd forintos eltérésnek több oka van. A kormány egyrészt túl optimistán számolta ki a gazdaság jövő évi teljesítményét: a szakemberek szerint jövőre nem 0,6 százalékos, hanem ennél erőteljesebb lesz a gazdaság visszaesése. A bevételeknél 200 milliárd forintos lyukat találtak a közgazdászok, miután a társasági adóból és az áfából befolyó bevételeket a reálisnál magasabbra tervezte a kabinet.
A kiadások tekintetében még ennél is nagyobb az eltérés, itt 800 milliárd forint a különbség a tervek és a valóság között. A nagyobb tételek között szerepel az önkormányzatok és az egészségügy alulfinanszírozása, a jegybank vesztesége, valamint a nagy állami és önkormányzati cégek konszolidációja és a többletkiadással járó garanciabeváltások. A jelentést ismertető Járai Zsigmond szerint óriási feladat vár a következő kormányra, hiszen a 3,8 százalékra tervezett GDP-arányos államháztartási hiány a valóságban jóval magasabb lesz.
*
Matolcsy György volt gazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem magas hiányt, hanem gyors euróbevezetést szeretne, a foglalkoztatás bővítésével és a gazdasági növekedés ösztönzésével. Matolcsy szerint a legfontosabb feladat a gazdaság motorjainak felpörgetése, amiben segítséget nyújthat az adócsökkentés, valamint az uniós pénzek célzott felhasználása.
A 2010-es költségvetés ellen tiltakozó, majd a Fidesz vezetésével konzultáló közgazdászok között van Járai Zsigmondon kívül Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, Szapáry György volt MNB-alelnök, Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt vezetője, valamint Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség egykori parancsnoka és Heim Péter, az Atticus Investments igazgatója.
Mindeközben tegnap a 2010-es büdzsé átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet a költségvetési tanács is, amely gyakorlatilag Sólyom László államfőnek adott igazat az államfő és a Pénzügyminisztérium (PM) között a büdzséről folytatott pengeváltásban. Friss közleményében a testület sajnálattal állapítja meg, hogy novemberben megfogalmazott javaslataikat nem fogadta meg sem a kormány, sem a parlament, így az ígéretek ellenére a költségvetés nem vált átláthatóbbá. A tanács november 19-én arra kérte fel az Országgyűlést, hogy az általuk jelzett problémákat még a zárószavazás előtti módosításokkal oldja meg. Ez lehetővé tette volna, hogy a 2010-es büdzsé összhangba kerüljön a költségvetési felelősségi törvényben és az államháztartási törvényben foglalt előírásokkal. A szükséges módosítások azonban nem történtek meg, amire a köztársasági elnök egy hetilapnak adott interjúban hívta fel a figyelmet – zárul a testület közleménye.
Mint ismert, a Heti Válasz legújabb számában Sólyom László köztársasági elnök azt közölte, hogy a jövő évi büdzsében szép számmal maradtak nyílt és tudatos törvénysértések. Sólyom szerint olyan törvényellenes gumiszabályok is bekerültek a költségvetésbe, amelyek segítségével a kormány bármikor túlköltekezhet. Mindezt az államfő sajnálatosnak nevezte, mondván, az eredeti cél az volt, hogy az ország utóbbi években eltékozolt hitelessége végre helyre legyen állítva.
Sólyom állításaira a Pénzügyminisztérium még aznap közleményben reagált. Mint a tárca írta, a parlament által megalkotott 2010-es költségvetés teljes mértékben megfelel a közpénzügyi törvény előírásainak, valamint a költségvetési fegyelemre előírt szabályoknak. A PM álláspontja szerint „ma Magyarország az EU legfegyelmezettebben gazdálkodó tagországai közé tartozik”, s ez alapján nehezen érthető Sólyom Lászlónak a büdzséről megfogalmazott véleménye.
A tárca tegnap a költségvetési tanács aggályaira is reagált, azt állítva, hogy lépéseiket leegyeztették a költségvetési tanáccsal, s hogy a testület mostani felvetései nehezen értelmezhetők, egyes állításaik pedig megalapozatlanok. A költségvetési tanács nem most kéri számon először az átlátható gazdálkodást a kormányon. Korábbi jelentéseikben több ponton aggályaikat fejezték ki az idei és a jövő évi költségvetést illetően. A főbb kockázatokat a tanács az állami vállalatok halmozódó adósságában, a közösségi közlekedés finanszírozásában, az állami kezességek és garanciák emelkedő állományában, a jegybank veszteségében, valamint az önkormányzatok gyorsuló eladósodásában látja.
Vezércikk a 7. oldalon
