Az élet vize a svédek titka?

Az előző részben bemutattuk, hogyan várják Svédországban a karácsonyt. Tovább csemegézünk a svédasztalról: terítéken van a stockholmi városháza, az óváros és egy falat királyi palota, desszertként bemutatunk két múzeumot. Ezt végül leöblítjük egy jó adag ciderrel.

Nils Holgersson. Svéd mesefigura Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című világhírű regényéből. Az írónő (első nőként ebben a kategóriában) 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, amelyben nem kis része volt az 1906–1907-ben kiadott és fergeteges sikert elért mesének, amely eredetileg földrajztankönyvnek készült az általános iskolások számára. Érdekesség, hogy a svéd húszkoronás hátlapján Nils Holgersson szerepel, amint Márton lúd nyakán ül.

A késő éjszakába nyúló pókerezés után napos reggelre ébredünk, ezért szabadtéri programot szervezünk. Sétálunk a parton – nem nehéz, mivel Stockholm tizennégy szigetre épült, amelyeket ötvenhét híd köt össze, ezért is nevezik a várost észak Velencéjének. A kis ösvényeken hemzsegnek a biciklisták, a futók, a nordic walking rajongói és a jólöltözött kismamák sportos babakocsikkal.
Elérünk a városházára, amelynek vörös téglás épülete a svéd főváros törvényhatóságának ad otthont. December 10-én itt, a Kék Teremben (ami valójában nem kék színű, mivel az építész időközben meggondolta magát) tartották a Nobel-díj-bankettet. Az épület 106 méter magas tornyának tetején kivehető a három korona, ami Svédország nemzeti szimbóluma. A lelkes fényképeszkedés és egy kis Nobel-díj utáni sóvárgás után megcélozzuk a Gamla Stant, amely a legjobb állapotban fennmaradt óváros az egész világon. Itt aztán rengeteg látnivaló akad: középkori sikátorok, macskaköves utcácskák, kis ajándékboltok, a Nobel-múzeum, a parlament két háza, a Riddarholm-templom, a stockholmi katedrális és a királyi palota (ahol ma XVI. Károly Gusztáv él). Ez utóbbiban meg lehet nézni a lakosztályokat, a kincstárat és a régiségek múzeumát, az épület előtt pedig a déli őrségváltást, ahol rendszerint tülekednek a fényképező turisták. Kötelességszerűen mi is beállunk közéjük, de bevallom, a vadvízi kajakosok látványa jobban lebilincselt az egyik híd lábánál.
Stockholmban rengeteg érdekes látnivaló van, az alkoholtörténeti múzeumtól a börtönmúzeumon át egészen a Skanzenig, amiről már részletesebb is írtunk az előző részben. Talán az egyik leglátogatottabb nevezetesség a Vasa-múzeum – az elnevezése ne riasszon el senkit, hiába olyan híres a svéd dizájn, itt nem formatervezett vázákat mutatnak be. A Vasa a világ egyetlen, épen fennmaradt XVII. századi hajója, amely a tervezési hibák miatt már a próbaútján elsüllyedt. 1961-ben hozták fel a hajótestet a felszínre, több faragott szobor, használati tárgy és a hajó személyzetének maradványaival együtt. A Vasa nemcsak technikai és történelmi kuriózum, hanem kiemelkedő művészettörténeti emlék is. A belépőjegy felnőtteknek 95 svéd korona (2500 forint). A hajómúzeumról magyarul is olvashatunk a www.vasamuseet.se oldalon.
A Vasa-múzeum szomszédságában áll a Nordiska Museet, amely Svédország néprajzát mutatja be a XVI. századtól napjainkig. A belépőjegy 70 svéd korona (1800 forint), ehhez ingyenes audio guide is jár. Megismerkedhetünk a skandináv népszokásokkal, hagyományokkal, ünnepekkel és a svéd dizájn, lakberendezés alakulásával. Külön kiállítás foglalkozik a számik (más néven lappok, de ezt az elnevezést a népcsoport képviselői megalázónak érzik) történelmével. A számik a Lappföld nevű terület finnugor nyelvű bennszülött lakói. Földjük a mai Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország (Kola-félsziget) területein helyezkedik el. A számik jelenlegi számát 70-80 ezerre becsülik, ebből körülbelül 20 ezren élnek Svédországban.
A múzeumlátogatás után este betérünk egy hangulatos pubba ciderezni. A cider, ami nagyon kedvelt ital Svédországban, alapvetően almabor. Sokféle lehet: alkoholos vagy alkoholmentes, szénsavas vagy szénsavmentes, ezeken belül száraz, félszáraz, félédes és édes, ízesített, bio vagy szűretlen. Itt egészen elképesztő a választék: nem csak körteízesítésűt kapni, lehet áfonyás, kaktusz-lime-os, chilis-mangós, fahéjas vagy akár wasabis is. A pub bejáratában elkérik a személyi igazolványunkat, hogy lássák, elmúltunk-e húszévesek. Így, harminchoz közel ez a kis közjáték igazán jólesik, akárcsak a két üveg málnás cider. Csak ne jutott volna az eszembe, hogy milyen jó lenne rágyújtani egy cigire.
Ha nem december lenne, biztosan betérnénk a híres Absolut Ice Barba is, ahol a falak, a kanapék, az asztalok, a pult és a poharak is jégből vannak. (Azért a mellékhelyiségre kíváncsi lettem volna.) Inkább nyáron lehet kellemes az a mínusz öt fok, akkor talán ki is fizetnék belépőjegyre 170 svéd koronát (4500 forint).
Hogy a svéd ételeket is leteszteljük, keresünk egy éttermet, ahol egész elfogadható áron (80-100 svéd korona, 2100-2600 forint) tudunk vacsorázni. Az itteni konyha hagyományosan egyszerű, gerincét parasztételek alkotják főleg hal- és húsételekkel. Én pyttipannát rendelek, csak mert jól hangzik. Apróra vágott burgonyából, hagymából és húsokból készül serpenyőben, tükörtojást és céklát kapok mellé. Az étlapon szerepel a híres svéd húsgombóc (kötbullar) is, ezt hajában főtt, vajjal meglocsolt krumplival, barnaszósszal és vörösáfonyaszósszal körítik. A „Jansson megkísértése” hagymás, szardellás, tejszínes burgonyaétel, és a karácsonyi ünnepi asztal fontos része, akárcsak a pácolt hering. A heringből készült fogásokat a svédek szívesen öblítik le aquavittel („az élet vize”), amely burgonyából és gabonafélékből párolt, gyógyfüvekkel ízesített pálinka. Talán ez az ital az egyik titka, hogy a svédek várható élettartama a legmagasabb az uniós országok között (80,51 év)? Vagy azzal a statisztikai ténnyel állhat összefüggésben, hogy a svéd férfiak házasodnak meg a legidősebb korukban? Vagy a tiszta levegő, a sportos élet, a dohányzás mellőzése? Valamit tudnak, amit mi nem.