Levélben tudatta az adóhatóság elnöke, hogy a tartósan külföldön dolgozóknál a forintban meghatározott összeg számít munkajövedelemnek, míg az euróban megállapított valutaellátmány egyéb jövedelemnek minősül, és mint ilyen, nem képez járulékalapot – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szervezet felidézi: az adóhatóság több mint két éve alkalmazza ellenőrzései során azt az gyakorlatot, amely a Németországban dolgoztató magyar cégeket ellehetetlenítette. Az ellenőrök ugyanis eddig járulékalapnak vették a forintban meghatározott bér mellett azt az öszszeget is, amit a dolgozók külföldön, valutában kaptak meg. Az ellenőrzött cégeknek így akár öt évre visszamenőleg is több millió forintot kellett kifizetniük utólag. A szakmai szervezet 30-35 olyan cégről tud, amely az utólag kiszabott járulék miatt befejezte külföldi tevékenységét, vagy 150-200 millió forint hitelt vett fel az egyösszegű járulék és bírság kifizetésére. Az adóhivatal vezetője tegnapi levelében leszögezi: az ellenőrnek minden kétséget kizáróan kell bizonyítania azt, hogy az euróban meghatározott összeg is alapbér, enélkül nem állapíthat meg járulékkülönbözetet. Az ÉVOSZ arra kéri a külföldön dolgozó cégeket, hogy a szóban forgó levelet használják az adóellenőrzések során. A már jogerősen lezajlott ügyeken azonban a mostani állásfoglalás sem segít.
Előremenekülne Karácsony
A főpolgármester hallgat a guruló dollárokról, helyette az újrajelöléséről beszél.
