Bizakodás Bukarestben

Meghozta a várva várt politikai stabilitást Romániának a tavaly decemberi elnökválasztás. Az elemzők arra számítanak, hogy idén javul, de legrosszabb esetben is stagnál a román gazdasági teljesítmény.

Siker és kudarc. Az erdélyi magyarság jövőjét csak egy, a nemzeti érdekeken alapuló Kárpát-medencei magyar összefogás teremtheti meg – jelentette ki az elmúlt esztendőt értékelve Tőkés László. Az európai parlamenti (EP-) képviselő szerint sikeres volt az erdélyi magyar összefogás a 2009-es EP-választásokon Romániában, a decemberi romániai államelnök-választáson azonban az együttműködés kudarcot vallott. (MN)

Traian Basescu újévköszöntő beszédében azt mondta, 2010-ben a románok megszabadulnak a válságtól. Az optimista kijelentés megalapozottsága kérdéses, az viszont biztos, hogy a mintegy két éven át húzódó politikai instabilitás véget ért: szűk parlamenti többséggel a háta mögött ugyan, de másfél hete hivatalba lépett a jobbközép demokraták (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalíciós kabinet Emil Boc vezetésével. A két pártnak a kormány működésének biztosításához a hivatalból egy-egy parlamenti hellyel rendelkező nemzeti kisebbségek képviselőivel, valamint a független törvényhozókat tömörítő frakcióval is meg kellett állapodnia. Ez az együttműködés négyfős többséget jelent, a kormányról döntő parlamenti szavazásnál azonban kiderült: az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) és liberálisok korántsem egységesek, közülük harminchatan adták voksukat Kolozsvár egykori polgármesterének kabinetjére. Ez azt jelzi, hogy az ellenzékbe szorulás miatt növekszik az elégedetlenség az elnökválasztási kampányban még szövetségesekként fellépő két pártban.
Nem jósolnak hosszú életet a vesztes államfőjelölt Mircea Geoanának a PSD élén, de Crin Antonescu liberális pártvezető is erőteljes belső ellenzékkel találta magát szembe Basescu győzelme után. A két ellenzéki pártban mutatkozó válságjelek a kormánynak kedveznek, amely a szűk többség dacára hosszú életű lehet.
Ebben bízik az RMDSZ is, amely Basescu sikerét követően villámgyorsan faképnél hagyta addigi alkalmi szövetségeseit, s az első felkérésre igent mondott a demokratáknak. A magyar párt vezetői azonnal elfelejtették az újraválasztott államfőre korábban általuk aggatott negatív jelzőket (autokrata, populista, demagóg stb.), most a PDL és az RMDSZ közös néppárti tagságáról, az ideológiai közelségről szól a fáma. Markó Béláék lelkesedése nem véletlen, hiszen a miniszterelnök-helyettesi pozíció mellett három miniszteri tárca is a szövetség ölébe hullott. Az erdélyi magyarság számára egyébként a központosítás leépítése, a helyi önkormányzatok megerősödése lehet az együttműködés hozadéka, hiszen Traian Basescu, az ő befolyása alatt álló PDL és az RMDSZ egyaránt a decentralizáció híve.
Az egész országot foglalkoztató nagy kérdés az, mi lesz az utóbbi időben gyengélkedő román gazdasággal. Bár a bukaresti vezetés a világválság begyűrűzésekor még azt állította, nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelére, most már nincs vita abban, hogy pénzügyi segítség nélkül csőd közeli állapotban lenne az ország. Az IMF harmadik hitelrészlete februárban érkezhet meg. Jelenleg a román GDP visszaesése csaknem nyolcszázalékos, a költségvetési hiány hét százalék fölött van, a munkanélküliség majdnem nyolcszázalékos. Az elemzők szerint a hanyatlás legmélyebb pontját valamikor a jövő év első felében fogja elérni Románia, ami után növekedés következik.