BKV: elmérgesedő helyzet

Már közel háromszáz BKV-autóbusz késve vagy egyáltalán nem közlekedett tegnap. A társaság illegális sztrájknak tartja a jelenséget, és „szuperkontrollcsoportokat” hoz létre. Ezek, ha indokolatlan szolgálatmegtagadást tapasztalnak, akár azonnali hatállyal elbocsáthatják az érintett dolgozót. A szakszervezetek szerint elképesztő, hogy erre, illetve újabb alvállalkozók bevonására van pénz, a dolgozók munkakörülményeinek javítására viszont nincs.

Vasutas-szolidaritás. A Vasutasok Szakszervezete szolidáris a BKV munkavállalóival a kollektív szerződésért folytatott küzdelmükben. A legnagyobb vasutas érdekképviselet felszólítja a cég vezetését, hogy biztosítsa a közlekedésben részt vevő járműveik megfelelő műszaki színvonalát. Az érdekképviselet a tárgyalásoktól teszi függővé, hogy a későbbiekben milyen módon támogatja a BKV-s dolgozók követeléseit.

Folytatódott a káosz a fővárosi buszközlekedésben: a hétfői száznyolcvanhoz képest tegnap már közel háromszáz autóbusz, azaz az állomány negyede késve vagy egyáltalán nem közlekedett. Az ok ugyanaz: kollektív szerződés (ksz) híján január elsejétől az egészen más szabályokat rögzítő munka törvénykönyve szerint működik a BKV. A ksz-ért jövő hét keddre határozatlan idejű sztrájkra készülő buszvezetők ezért a jelenlegi szabályozás minden egyes pontjához, előírásához szigorúan ragaszkodnak, amelyek alapján a legkisebb hiba miatt is visszautasíthatják, hogy vezessék a járműveket. A BKV reggel még átmenetinek nevezte a problémát, amit átcsoportosításokkal, illetve újabb alvállalkozók bevonásával próbált orvosolni. Később már illegális sztrájkként emlegették a helyzetet, a délutáni órákban pedig kiderült, hogy estétől úgynevezett szuperkontrollcsoportok ellenőrzik a járműveket, s ha indokolatlan szolgálatmegtagadást tapasztalnak, akár azonnali hatállyal elbocsáthatják az érintett dolgozót. A tervek szerint az összesen kétszáz főt számláló csapat éjjel-nappal szolgálatban lesz a konfliktus megoldódásáig.
A szakszervezetek szerint erre azonban kevés az esély, sőt nemhogy állandósulhat, de még súlyosbodhat is a helyzet. – Ha reményeink szerint sikerül is megállapodni a kollektív szerződésről, ez a buszok műszaki állapotát nem oldja meg. A tárgyalásokon ezért önálló témaként kezeljük a járművek állapotának, a munkavégzés körülményeinek javítását – mondta lapunknak Nemes Gábor. A sztrájkbizottság szóvivője elképesztőnek nevezte, hogy míg saját dolgozóira nincs, arra van pénze a BKV-nak, hogy szuperkontroll-csoportot hozzon létre, illetve hogy alvállalkozókat vonjon be a szolgáltatásba. A társaság menedzsmentje és a szakszervezetek között ma folytatódnak a kollektív szerződésről és a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokról szóló egyeztetések. Az eddigi fordulókon egyik kérdésben sem közeledtek az álláspontok. Az érdekvédők elfogadhatatlannak tartják, hogy a cég havi tizenhatezer forintnyi juttatást vonjon el a dolgozóktól, és hogy a sztrájk alatt csúcsidőben kilencven-, azon kívül pedig ötvenszázalékos legyen a forgalom.
A fővárosi Fidesz-frakció szerint elsősorban Demszky Gábor főpolgármester és Horváth Csaba MSZP-s képviselő, kormánybiztos a felelős a BKV-nál kialakult helyzetért. – Már kollektív szerződése sincs a cégnek, napjában százával maradnak az autóbuszok a garázsban. Az eszközállomány lepusztult, a cég irányítása kicsúszott a városvezetés kezéből, a BKV a teljes csőd küszöbén áll – olvasható közleményükben. A frakció felszólította a főpolgármestert és a kormánybiztost, hogy „fejezzék be a tehetetlen totyogást, és tegyenek végre hatékony lépést a megoldás irányába”.
Budapest vezetése várja a Fidesz-frakció javaslatát arra, hogy a szakszervezetek által követelt többletkiadások fedezetét járatcsökkentéssel vagy további tarifaemeléssel biztosítsák-e – reagált Ikvai-Szabó Imre. Az SZDSZ-es főpolgármester-helyettes szerint a kollektív szerződés változatlan formában történő fenntartása 2,9 milliárd forint többletköltséget jelentene a BKV-nak. Ikvai-Szabó közölte, amíg nem érkezik érdemi alternatív javaslat, a főváros támogatja a cég álláspontját, amelynek értelmében sem infláció feletti díjemelésre, sem jelentős létszámleépítésre, sem járatcsökkentésre nincs szükség.

Az utasok kártérítést kérhetnek. Havonta húszezer forintot költhet az utasok kártérítésére a BKV olyan esetekben, ha túl sokáig nem jön a busz, villamos, és emiatt bizonyíthatóan veszteség éri a bérlettel járó utast. Többnyire pár ezer forintot fizet a cég a megalapozott panaszok után, de mivel az utasok többsége nem tud erről a lehetőségről, kevesen élnek vele.