Csökkent a lakások illetéke

Érdemben változtak az illetékszabályok január elsejétől. A lakásvásárlási illeték némiképp csökkent, módosult a vagyonszerzési illeték rendszere, s új rendelkezések is életbe léptek – utóbbiakra a cégeknek kell odafigyelniük.

Tegnaptól kevesebb illetéket kell fizetni, ha lakást vásárolunk. Elsőként ezt emelte ki a január elsején életbe lépett szabályváltozásokról szólva Beer Gábor. A KPMG adószakértője lapunknak elmondta, amennyiben az új esztendőben lakást veszünk, a kiszemelt otthon forgalmi értékének négymillió forintig terjedő része után két százalék illetéket kell befizetnünk, a négymillió forint feletti rész után pedig – az eddigi hat százalék helyett – négy százalékot. A tehermérséklés következtében az illeték már az átlagosnak mondható lakások megvételekor is érezhetően csökken: egy tízmilliós ingatlannál kétszázezer forinttal kell kevesebbet fizetni, mint a mögöttünk hagyott esztendőben. – Az illeték enyhítése nyilvánvalóan kedvező – vélekedett Beer Gábor –, az ugyanakkor erősen kétséges, hogy a teher mérséklése önmagában fellendíti-e a lakáspiacot.
A szakembernél ezután arról tudakozódtunk: változtak-e a kisajátítás szabályai. A kérdés azért fontos, mert az utóbbi időben egyre több önkormányzat szeretné a helyi polgárok területeit megszerezni azért, hogy ott – uniós vagy állami pénzekre pályázva – árvízvédelmi, közlekedési, területrendezési vagy más beruházásokat valósítson meg. Beer Gábor elmondta: az ezt a kérdést rendező passzusok nem módosultak. Azaz továbbra sem kell adót fizetni azon összegek után, amelyeket azért kapunk, mert kisajátították valamilyen ingatlanunkat, vagyontárgyunkat vagy annak egy részét. Legtöbbször ez vonatkozik arra az esetre is, ha nem kisajátítás útján, hanem adásvételi szerződéssel ruházzuk át állami, önkormányzati szervezetre a tulajdonunkat azért, hogy ott közérdekű fejlesztéseket hajtsanak végre. Az adószakértő hozzátette, amennyiben az ingatlanunkért kapott pénzből másikat veszünk, az új ingatlan megszerzése után – egy megkötéssel – illetéket sem kell fizetni. A mentesség ugyanis csak a helyhatóságtól, államtól kapott összegre vonatkozik. Beer Gábor egy példát is említett: ha húszmillióért sajátították ki a lakásunkat, és harmincmillióért veszünk új otthont, illetéket húszmillióig nem kell fizetni, ám a fennmaradó tízmillióra igen.
A szakember kiemelt még két, január elsején életbe lépett változást; az egyik a visszterhes átruházási illeték módosulása. Tegnaptól, amennyiben nem lakást, hanem valamilyen más ingatlant vásárolunk, az eddigi tíz százalék helyett egymilliárdos értékig négy százalék, az egymilliárd forint feletti rész után pedig további két százalék illetéket kell leróni. De bármilyen drága is legyen az efféle ingatlan, kétszázmillió forintnál több terhet semmiképp sem kérnek el. A Beer Gábor által említett másik változás a társaságokat érinti. Eddig illetékmentesen lehetett megszerezni a vállalkozások üzletrészeit, függetlenül attól, hogy volt-e ingatlan az adott társaság birtokában. Ezt a lehetőséget megszüntették, így illetéket kell fizetnie annak, aki olyan cég 75 százalékát vásárolja meg, amely rendelkezik belföldi ingatlanvagyonnal, vagy amelynek ilyen vállalkozás van a tulajdonában.