Értékeket megtartva kell építkezni

A zalaegerszegi közgyűlés kulturális bizottsága idén szeptemberben írt ki pályázatot a Hevesi Sándor Színház igazgatói posztjának betöltésére. A színház jelenlegi irodalmi vezetője, Tucsni András és Bereményi Géza pályázatával szemben a városvezetés Besenczi Árpád, a József Attila Színház tagjának koncepcióját támogatta. Az új direktor a teátrum művészeti tanácsadójának Sztankay István Kossuth-díjas színművészt, állandó rendezőnek Sztarenki Pált, gazdasági tanácsadónak pedig Venczel Sándort kérte fel. Besenczi Árpádot az igazgatói poszt körül kialakult vitáról és a teátrumvezetés jövőjéről kérdeztük.

A vesztes perel. A zalaegerszegi közgyűlés döntését követően Tucsni András pert indított a városi önkormányzat ellen. – A döntés jogszerű volt, mert a városi közgyűlés figyelembe vette a szakmai bizottság véleményét, mint ahogy a megyei közgyűlés kulturális bizottságának egyhangúan Besenczit támogató állásfoglalását is. A kulturális bizottság választásakor Tucsni András nyílt levelében úgy fogalmazott, hogy politikai döntést sejtenek a háttérben. Az mindenesetre furcsa, hogy az irodalmi vezető ugyanazt hangoztatja, mint a helyi SZDSZ. Az az SZDSZ, amelyik a magyar kultúra értékeiben felbecsülhetetlen károkat okozott – fogalmazott a történtek kapcsán Gyutai Csaba kulturális ügyekért felelős alpolgármester. A zalaegerszegi színház igazgatói állására kiírt döntés miatt elnöki posztjáról lemondott Halasi Imre a Vidéki Színházak Igazgatói Egyesületének vezetője, volt MSZMP-s országgyűlési képviselő, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója is.
– Halasi Imre, aki maga is vezette a színházat – Tucsni évekig a munkatársa volt –, utolsó baloldali igazgatóként megérezte, hogy a zalaegerszegi teátrum is a változás útjára lépett – reagált a lépésre az alpolgármester, aki hangsúlyozta, hogy a társulatnak nyugalomra van szüksége, hogy közönségcsalogató előadásaival ismét szerethető, meghatározó kulturális intézménnyé váljon a régióban.

A döntés előtt a színház társulata nyílt levélben tiltakozott a városvezetés kulturális bizottságának határozata ellen, mely szerint a színház igazgatói posztjára kiírt pályázaton önt támogatják. A közgyűlés zárt ülésen végül meg is választotta a teátrum vezetőjének. Miként vélekedik a színészek ezen lépéséről?
– Tiszteletben tartom a társulat véleményét, de ez nem feltétlenül tükrözi a színészgárda egészének az álláspontját. Ez a megmozdulás valószínűleg nem a személyemnek szólt. A változás, egy új ember érkezése mindig izgalmat szül, de a közös munka remélhetőleg lecsillapítja majd ezt a „feszültséget”.
A pályázatomban, a bizottsági meghallgatásokon és a színészekkel folytatott beszélgetés során is hangsúlyoztam, hogy a meglévő társulattal kívánok dolgozni, őket akarom egyben tartani és erősíteni. Azt viszont nekik is be kell látniuk, hogy gyökeres változásra van szükség: 2003-hoz képest 34 százalékkal esett a nézőszám, és az előadásszámok is jelentősen csökkentek. A kialakult helyzet mindenképpen átértékelésre kényszerít minket. Nem engedhetjük meg, hogy a színházról szóló hírek, ahogy az elmúlt években, kizárólag a botrányokról szóljanak.
– Nyertes pályázatában milyen művészi koncepciót fogalmazott meg? Milyen irányvonalat kíván követni?
– A legfontosabb számomra a meglévő értékek megtartása, de szeretnék olyan rendezőket is meghívni, akik még nem dolgoztak Egerszegen. A teátrumban a magyar irodalom és színházkultúra hagyományaira épülő népszínházi irányvonalat akarom folytatni. Alapvető célkitűzés a szórakoztatás és a nevelés összeegyeztetése. Ezért a színházalapító Ruszt József által életre hívott, fiatal generációnak szóló beavató színházi esteket is megtartjuk, hiszen ezeknek a találkozásoknak egyre fontosabb szerepe van az új közönségréteg kinevelésében. Másfelől szeretnénk rendhagyó irodalomórákat is létrehozni, amelyek a középiskolások tanulmányaihoz nyújtanának segítséget. A célok között szerepel a városi Kvártélyházzal, illetve a Drámaírók Kerekasztalával való együttműködés, valamint a nyíregyházi Vidor fesztiválhoz hasonló seregszemle megszervezése is. A jelenleg ötlet- szinten létező Pannon fesztiválon elsősorban a vidéki társulatok mutatkozhatnának be. Az említettek mellett nélkülözhetetlennek tartom, hogy a színház kilépjen az utóbbi években emelt elefántcsonttoronyból, közelebbi kapcsolatot alakítson ki a nézőkkel, hogy a színház polgári közösségteremtő helyszín legyen.
– A mandátuma február elsejétől lép életbe. Hogyan fogja összeegyeztetni az igazgatói posztot és a színészi munkát?
– A József Attila Színházban még élő szerződésem van, február hatodikán mutatjuk be a Halló, halló! című angol filmsorozat színpadi adaptációját, amelyben a főszerepet alakítom. Ezt követően a színházzal a megállapodásunk módosul, de fogok még játszani, csak más feltételek mellett. Innentől kezdve a direktori munkámra kell koncentrálnom. Nincsenek rendezői terveim, feladatomat igazgatóként kívánom ellátni.