Fogalmunk sincs, mennyit fogyasztunk

E N E R G I ABár szinte mindenki érzi, hogy spórolni kellene az energiaköltségeken, csak kevesen veszik a fáradságot, hogy tegyenek is valamit. Többnyire azt sem tudjuk, mennyi áramot használunk el havonta.

A magyar lakosság csaknem háromnegyede (70 százaléka) még közelítőleg sem tudja megmondani, hogy kilowattórában mérve mekkora háztartása havi átlagos villamosenergia-fogyasztása – derül ki az Energiainfo.hu és a Forsense által 1000 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásból. Arra a kérdésre viszont, hogy mekkora volt a villanyszámla a múlt hónapban, a válaszolók többsége tudta a választ. Összességében az derül ki, hogy a válaszolók közül a legtöbben (45,5 százalék) ötezer és tíz- ezer forint közötti összeget fizettek a múlt hónapban villanyszámlájukért, de jelentős volt azok aránya is, akik 10 és 15 ezer forint értékű áramot használtak el (21,6 százalék). Valamivel kevesebben voltak azok, akik 5000 forintnál kevesebbet fizettek (13,3 százalék), illetve akiknek 15 ezer forintnál többet (13,1 százalék) kellett fizetniük.
Magasabb volt azok aránya, akik információval tudtak szolgálni a köbméter szerinti gázfogyasztásukról, és valamivel többen ismerték az átlagos téli gázszámlájuk összegét, mint a villamos energia esetében. Azonban a gázfogyasztás kapcsán is azt tapasztalták a felmérésben, hogy a válaszolók több mint fele még így sem tudott információt adni arra a kérdésre, hogy mennyi a háztartása átlagos havi gázfogyasztása télen köbméterben. A havi költségeket tekintve összességében az látható, hogy a gázfogyasztók majdnem egyharmada (29 százalék) fizetett 10 ezer forintnál kisebb számlát, egynegyedük (26 százalék) 10 és 20 ezer forint között, egyötödük (21 százalék) pedig 20 és 30 ezer forint között, míg a legkevesebben a 30 ezer forint feletti számlát fizetők voltak (13 százalék).
A kutatás egyik tanulsága szerint változott az elmúlt 10-15 évben az emberek mintegy kétharmadának az energiával kapcsolatos gondolkodásmódja, amely a legtöbb válaszoló állítása alapján (62 százalék) elsősorban takarékosságot jelent. A szemléletváltás azonban egyelőre csak eddig, vagyis a spórolásig terjed legtöbbünknél, miközben az alternatív energiaforrások iránti érdeklődés csak az összes megkérdezett 5 százalékára volt jellemző. A válaszok alapján a háztartások közel egyharmadában pedig maradt a korábbi hozzáállás az energia felhasználásával kapcsolatban.