Növekvő nehézségeket okoz – elsősorban a lakosságnak – az energiaszámlák befizetése – erre utalnak a szolgáltatók beszámolói. Az általunk megkérdezett gáz- és villanytársaságok mindegyike a tartozások növekedéséről beszél. A csaknem 2,5 millió magyar ügyfelet árammal, 611 ezret pedig gázzal kiszolgáló E.ON szóvivője, Kutas István több tíz milliárd forintos kintlevőségről számolt be az egész társaságcsoportot egybevéve. Kiemelte, két következtetés vonható le a 2009-es év végén. Az egyik, hogy 2008-hoz képest egyértelműen nőtt az adósság mértéke, illetve hogy a már felhalmozott tartozás „öregedett”, vagyis akik korábban nem tudták kiegyenlíteni a számlájukat, azok tovább tolták maguk előtt az adósságot. Kutas István megjegyezte, a tavaszi időszakban jelentősen növekedett mega kintlévőség-állomány, a téli hónapokban ugyanis az úgynevezett védendő fogyasztóknál nem lehetett kikapcsolni a szolgáltatást, amely lehetőséggel sokan éltek, és sokan visszaéltek. A szóvivő szerint ugyanakkor nehéz megítélni, hogy a még egyetemes szolgáltatásba tartozó kisvállalatoknál vagy a lakossági szegmensben emelkedett-e jobban a tartozás. Mindenesetre az előbbiek közül sok csődbe ment, tőlük a cég valószínűleg hiába várja a korábbi fogyasztás kifizetését.
A Tiszántúlon gázt szolgáltató Tigáz szóvivője, Győrösi Pál ugyancsak több milliárd forintra, de tízmilliárdnál kevesebbre tette a társaság ügyfelei által felhalmozott tartozást. Mint fogalmazott, a legrosszabb periódus esetükben is a fűtési szezon végén jelentkezett, ám várakozásaik szerint a válság jelei igazán a mostani fűtési időszak végén, vagyis 2010 tavaszán mutatkoznak majd. Győrösi Pál rámutatott: amellett, hogy az alacsony jövedelmű fogyasztók közül sokan nem tudták időben rendezni a számlájukat, a jómódúak közül is sokan halmoztak fel adósságot. Megjegyezte, utóbbiak esetében már csak akkor kapnak észbe az ügyfelek, amikor a gázszolgáltatást kikapcsolják. A szóvivő hozzáfűzte, hasonló a helyzet jó néhány kisvállalkozásnál is, bár itt elsősorban az átmeneti pénzügyi gondokkal magyarázható a lekapcsoláshoz vezető adósságmennyiség felhalmozása.
Szintén a kintlevőségek emelkedéséről számolt be a budapesti Főgáz. Bár konkrét számokat a társaság nem kívánt megosztani, lapunknak Bálint Norbert szóvivő elmondta, novemberig az előző év azonos időszakához képest a lakossági ügyfeleik esetében 34 százalékkal nőtt a hátralékok mértéke. Hozzátette, átlagosan kéthavi fogyasztás kifizetésével maradnak el a Főgáz késve fizető ügyfelei.
– Kevesebben, de nagyobb összeggel adósodnak el – összegezte 2009-es tapasztalatait az Elmű– Émász áramszolgáltató csoport szóvivője, Boross Norbert. Kifejtette, eddig a lakossági fogyasztók átlagosan 30-40 ezer forintos tartozást szedtek össze, ám ebben az évben egyeseknél már százezer forintos nagyságrendre is felkúszott ez az összeg. Hangsúlyozta, ebben nagy szerepe van a védendő fogyasztókra vonatkozó szabályozásnak is, amely a szóvivő szerint túl laza kereteket szab arra, hogy ki kerülhet ilyesfajta oltalom alá. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az ügyfélnek gyakorlatilag öt hónap türelmi idő áll rendelkezésére, ami alatt, ha nem fizeti a számláját, nem kapcsolhatják ki nála az energiaellátást. Ennyi idő alatt azonban valóban komoly adósság gyűlhet össze sok esetben olyanoknál, akik semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek. Boross Norbert problémaként említette a csődbe menő kisvállalkozókat is. Náluk – az egyetemes szolgáltatási rendszer miatt – nem állíthatják le a szolgáltatást három hónapig, ám ezalatt nem egy esetben tűntek el a cégek képviselői maguk után befizetetlen csekkeket hagyva.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
