Könnyen kijátszhatók a rögzített bérek

Bonyolult, felesleges, megkerülhető és könnyen megeshet: a költségvetési bevételek növelése helyett apasztja majd a befolyó összegeket. Egyes szakemberek így vélekednek arról a január elsejétől hatályos új szabályról, aminek az a lényege, hogy a vállalkozásoknál lényegében mindenkinek magának kellene meghatároznia a saját fizetését. Bár a szakma lesújtó nyilatkozata sem mondható elhanyagolhatónak, ám ebben az ügyben is az Alkotmánybíróság szava lesz a döntő.

Jakubász Tamás
2010. 01. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az átmeneti kormány jóvoltából újabb képlékeny fogalommal és bonyolult szabályrendszerrel kénytelenek megismerkedni az idén a vállalkozások. Ez pedig nem más, mint a tevékenység piaci értéke. Szakmai körökben komoly ellenállást váltott ki ezeknek a paragrafusoknak az elfogadása. Leginkább azért, mert még most is talányos, miképpen kell őket alkalmazni. Lapunknak Angyal József számos aggályt fogalmazott meg. Az okleveles adószakértő szerint a tevékenységek piaci értékének meghatározásáról szóló szabályok kuszák, nehezen érthetők, ráadásul egyszerűen figyelmen kívül lehet hagyni őket. A szakember azzal kezdte: a január elsején életbe lépett paragrafusok az egyéni vállalkozókra, valamint a társas vállalkozások úgynevezett közreműködő tagjaira vonatkoznak. A szóban forgó személyek vállalkozói kivétjük után kötelesek társadalombiztosítási (tb) járulékot és jövedelemadót fizetni. A tevékenységek piaci értéke mind a két köztehernél figyelembe veendő, ám eltérő részletszabályok szerint.
A tb-törvény mindössze anynyit mond, hogy a tevékenységre jellemző kereset egyenlő az adott foglalatosság piaci viszonyoknak megfelelő díjazásával. Hogy ez mennyi, a jogszabály alapján egyszerűen eldönthetetlen. Számos szakmai szervezet éppen e képlékeny megfogalmazás miatt fordult az Alkotmánybírósághoz azt kérve: a jogbiztonság sérelme miatt semmisítse meg a szóban forgó passzusokat. A taláros testület döntésére még várni kell, ám mivel a szabályok már hatályosak, így adódik a kérdés: a rendelkezések az idén mennyiben változtatják meg az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások közreműködő tagjainak életét. Angyal József szerint semennyire sem. A szakember vizsgálódásai nyomán arra jutott, hogy az érintettek nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják a rendelkezéseket. – Senkinek nem kell meghatároznia saját tevékenységének piaci értékét, a tb-járulékot illetően egyszerűen azt az összeget kell feltüntetnie az adóbevallásában, amennyit vállalkozói kivétként felvett – vélekedett Angyal. Már csak azért is – folytatta érvelését az adószakértő –, mert a valódi kivét beírásához semmilyen joghátrányt nem fűznek a szabályok. Legfeljebb az adóhatóság ellenőrizheti az így eljárókat, ám ekkor könnyen bizonyítani lehet: valóban akkora öszszeghez jutott az adott személy, mint amekkora a bevallásában szerepel. Angyal ezzel kapcsolatban sietve közölte, hogy a megoldás nem törvényellenes, sőt a jogszabálynak mindenben megfelel. A szakember fejtegetése alapján egyértelműnek látszik, hogy a tevékenység piaci értékének a tb-szabályok közé illesztése teljességgel felesleges volt.
A személyi jövedelemadónál is felbukkan a piaci érték kitétel. A jogszabály itt úgy rendelkezik, hogy minden érintettnek – tehát az egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozások közreműködő tagjának – feljegyzést kell készítenie, amelyben rögzíti, miképpen határozta meg saját munkálkodása piaci értékét. Ennek kiszámításánál számos tényezőt figyelembe kell venni; például a saját képesítést, a szakma keresettségét, s azt is, mennyi időt fordítunk munkánkra. Így egy fodrász kijelenthetné magáról: mindent egybevetve az ő havi ténykedése 26 512 forintot ér. Angyal József szerint az adóhatóságnak esélye sem lenne a közlés ellenkezőjét bizonyítani, ugyanis a feljegyzésben foglaltak jogilag megfoghatatlan állításokból levont szubjektív következtetések. A szakember úgy fogalmazott: a tevékenység piaci értékéről szóló passzusok – a képlékeny megfogalmazás miatt – betarthatatlanok, az új fogalom alkalmazása rendkívüli nehézséget okozhat a vállalkozóknak és az adóhivatalnak, ráadásul még attól is tartani lehet, hogy emiatt megcsappannak az állam bevételei.

Eddig döntetlen. Nem csak az adófizetőknek, az Alkotmánybíróságnak (AB) is komoly munkát ad a Bajnai-kabinet. A tevékenység piaci értékének kiszámításáról szóló szabályok mellett több más adóügyi törvény is a bírák asztalán fekszik. Az AB döntését kérték még a vagyonadóról és azokról a passzusokról, amelyek az APEH-hoz telepítik a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos, eddig az önkormányzatok által elvégzett feladatokat. Oszkó Péter pénzügyminiszter eddigi mérlege ötvenszázalékos: a szuperbruttót átengedték a bírák, viszont a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatásáról szóló rendelkezéseket nem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.