Az átmeneti kormány jóvoltából újabb képlékeny fogalommal és bonyolult szabályrendszerrel kénytelenek megismerkedni az idén a vállalkozások. Ez pedig nem más, mint a tevékenység piaci értéke. Szakmai körökben komoly ellenállást váltott ki ezeknek a paragrafusoknak az elfogadása. Leginkább azért, mert még most is talányos, miképpen kell őket alkalmazni. Lapunknak Angyal József számos aggályt fogalmazott meg. Az okleveles adószakértő szerint a tevékenységek piaci értékének meghatározásáról szóló szabályok kuszák, nehezen érthetők, ráadásul egyszerűen figyelmen kívül lehet hagyni őket. A szakember azzal kezdte: a január elsején életbe lépett paragrafusok az egyéni vállalkozókra, valamint a társas vállalkozások úgynevezett közreműködő tagjaira vonatkoznak. A szóban forgó személyek vállalkozói kivétjük után kötelesek társadalombiztosítási (tb) járulékot és jövedelemadót fizetni. A tevékenységek piaci értéke mind a két köztehernél figyelembe veendő, ám eltérő részletszabályok szerint.
A tb-törvény mindössze anynyit mond, hogy a tevékenységre jellemző kereset egyenlő az adott foglalatosság piaci viszonyoknak megfelelő díjazásával. Hogy ez mennyi, a jogszabály alapján egyszerűen eldönthetetlen. Számos szakmai szervezet éppen e képlékeny megfogalmazás miatt fordult az Alkotmánybírósághoz azt kérve: a jogbiztonság sérelme miatt semmisítse meg a szóban forgó passzusokat. A taláros testület döntésére még várni kell, ám mivel a szabályok már hatályosak, így adódik a kérdés: a rendelkezések az idén mennyiben változtatják meg az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások közreműködő tagjainak életét. Angyal József szerint semennyire sem. A szakember vizsgálódásai nyomán arra jutott, hogy az érintettek nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják a rendelkezéseket. – Senkinek nem kell meghatároznia saját tevékenységének piaci értékét, a tb-járulékot illetően egyszerűen azt az összeget kell feltüntetnie az adóbevallásában, amennyit vállalkozói kivétként felvett – vélekedett Angyal. Már csak azért is – folytatta érvelését az adószakértő –, mert a valódi kivét beírásához semmilyen joghátrányt nem fűznek a szabályok. Legfeljebb az adóhatóság ellenőrizheti az így eljárókat, ám ekkor könnyen bizonyítani lehet: valóban akkora öszszeghez jutott az adott személy, mint amekkora a bevallásában szerepel. Angyal ezzel kapcsolatban sietve közölte, hogy a megoldás nem törvényellenes, sőt a jogszabálynak mindenben megfelel. A szakember fejtegetése alapján egyértelműnek látszik, hogy a tevékenység piaci értékének a tb-szabályok közé illesztése teljességgel felesleges volt.
A személyi jövedelemadónál is felbukkan a piaci érték kitétel. A jogszabály itt úgy rendelkezik, hogy minden érintettnek – tehát az egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozások közreműködő tagjának – feljegyzést kell készítenie, amelyben rögzíti, miképpen határozta meg saját munkálkodása piaci értékét. Ennek kiszámításánál számos tényezőt figyelembe kell venni; például a saját képesítést, a szakma keresettségét, s azt is, mennyi időt fordítunk munkánkra. Így egy fodrász kijelenthetné magáról: mindent egybevetve az ő havi ténykedése 26 512 forintot ér. Angyal József szerint az adóhatóságnak esélye sem lenne a közlés ellenkezőjét bizonyítani, ugyanis a feljegyzésben foglaltak jogilag megfoghatatlan állításokból levont szubjektív következtetések. A szakember úgy fogalmazott: a tevékenység piaci értékéről szóló passzusok – a képlékeny megfogalmazás miatt – betarthatatlanok, az új fogalom alkalmazása rendkívüli nehézséget okozhat a vállalkozóknak és az adóhivatalnak, ráadásul még attól is tartani lehet, hogy emiatt megcsappannak az állam bevételei.
Eddig döntetlen. Nem csak az adófizetőknek, az Alkotmánybíróságnak (AB) is komoly munkát ad a Bajnai-kabinet. A tevékenység piaci értékének kiszámításáról szóló szabályok mellett több más adóügyi törvény is a bírák asztalán fekszik. Az AB döntését kérték még a vagyonadóról és azokról a passzusokról, amelyek az APEH-hoz telepítik a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos, eddig az önkormányzatok által elvégzett feladatokat. Oszkó Péter pénzügyminiszter eddigi mérlege ötvenszázalékos: a szuperbruttót átengedték a bírák, viszont a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatásáról szóló rendelkezéseket nem.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség