Örökségvédelem: elvek és kérdőjelek

Előreláthatólag az új év közepén lép életbe a világörökségi törvény, amelynek egyik legfontosabb célja a Budapest Duna-parti látképe, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete, Hollókő ófalu és táji szerkezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az ezeréves pannonhalmi bencés főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, valamint a tokaji történelmi borvidék védelmét segítő anyagi források előteremtése.

Kiterjed a tervezet hatálya az említettek mellett a Világörökség Központhoz bejelentett, a világörökségi várományos helyszínek jegyzékében szereplő területekre és azok esetleges védőövezeteire. A tervek szerint az állam éves szinten négyszázmillió forintot fordítana a teendők ellátására, amelyet hazai és európai uniós pályázati forrásokkal ki is lehet pótolni. A tervezet értelmében a kezelési terveket a kultúráért felelős miniszter – a helyszínért esetlegesen felelős más miniszterrel egyetértésben – rendeletben hirdetheti majd ki, közreműködve a Világörökség Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsággal, az érintett (szak)hatóságokkal, illetve a világörökségi ügynökségekkel.
Tavaly nyáron az UNESCO világörökségi bizottság harmincharmadik ülésszakán három magyar világörökségi helyszín megőrzési állapotáról döntöttek, köztük az Andrássy út környezetéről, így a védőövezetét alkotó Belső-Erzsébetváros területéről is. A bizottság júniusban arra kötelezte hazánkat, hogy az említett környék pufferzónájában elővigyázatosan járjon el a további veszteségek elkerülése és az oda nem illő fejlesztések megakadályozása érdekében. Felmerül a kérdés, a pesti zsidónegyed környékén évek óta történő önkormányzati korrupciós ingatlanspekuláció folyamatát mennyiben képes a Budapestre küldött UNESCO–Icomos szakértő megállítani. Abszurd, hogy még azok is, akik a törvénytervezetet megalkották, az általános indoklásában hivatkoznak a szakértő helyzetjelentésére: olyan sajátos városrendezési szabályozás létrehozásának szükségességét hangsúlyozzák, amely egyaránt megfelel a városmegújulás igényeinek és annak a követelménynek, hogy a magyar állam megőrizze a negyed örökségi értékeit.