Röviden

Szuperbruttó, minimálbér. Január elsején megváltozott a személyi jövedelemadó (szja) rendszere. A szuperbruttósítás néven elhíresült igen bonyolult szisztémának a lényege a következő: a jövedelmet meg kell szorozni 1,27-tel, s így kapjuk meg adó alapját. Aki tehát százezer forintot keres, annak 127 ezerre kell kiszámítania az adóját. Méghozzá úgy, hogy ötmillióig 17 százalék szja-t kell fizetni, az ötmillió feletti rész után pedig 32 százalékot. Az adó végső összegét az adójóváírás mérsékli. Ám a családi adókedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó kedvezmény kivételével eltörölték a személyi jövedelemadó kedvezményeit. A magánszemélyek különadója megszűnt ugyan, ám csak névleg: a korábban átmenetinek nevezett pluszterhet beépítették a rendszerbe. Szakemberek úgy vélik, nagyjából az szja szerint adózók hatvan százaléka járhat jobban az új szabályokkal; nekik – az előző évhez képest – pár ezer forinttal több maradhat havonta a fizetési borítékban. Emellett a minimálbér havi összege 73 500 forintra nőtt. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott személyek havi garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 89 500 forint. Az emelkedés mind a két esetben több mint két százalék.

Távhő, vagyonadó. Tegnap csökkent a távhő után fizetendő általános forgalmi adó mértéke; a jövőben öt százalékot számítanak fel ilyen címen a távhőre. A mérséklés országosan nagyjából a 650 ezer távfűtéses lakásban élő csaknem kétmillió polgár terheit enyhítheti. Január elsején életbe lépett a vagyonadótörvény is, ám hozzáértők szerint kapkodásra semmi ok. Szakértők szerint az Alkotmánybíróság februárban dönt a közteherről, s addig mindenképpen érdemes várni a vagyonadó megfizetésével. Már csak azért is, mert az evásoknak és az egyéni vállalkozóknak február 25-ig kell a vagyonadó első felét befizetniük, a magánszemélyeknél ez a határidő május 20., a cégeknél május utolsó napja. Vagyonadót egyébként – főszabályként – a harmincmillió forintnál nagyobb forgalmi értékű ingatlanok után kell fizetni, valamint adókötelessé váltak a hajók, a repülők és a nagy teljesítményű gépkocsik is.

Cégek, evások. Január első napjától a munkabérek teljes összege után – a korábbi 32 százalék helyett – 27 százalék járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak, emellett megszűnt a vállalkozások különadója. Ám ezzel párhuzamosan az eddigi 16 százalékról 19 százalékra emelkedett a társasági adó, a rehabilitációs hozzájárulás összege pedig több mint az ötszörösére ugrott: a tavalyi 177 600 forint/év/fő helyett 964 500 forint/év/főre. Említést kell tenni a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetéséről, valamint néhány kis adó eltűnéséről is. Ugyanakkor az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) fizetők újabb terhet kénytelenek elviselni: az eva kulcsa ugyanis január 1-jén a korábbi 25 százalékról 30-ra nőtt.

Teher az utalványokra. Jelentősen szigorodik a béren kívüli juttatások rendszere. Kedvezményesnek nevezett, 25 százalékos adó terheli például az üdülési csekket, a helyi utazási bérletet, a meleg étkezési utalványt és az iskolakezdési támogatást. A hidegétel-utalvány és a kis értékű ajándékok teljes mértékben adókötelessé váltak.