Szerbia felvételét kérte az unióba

Borisz Tadics szerb államfő tegnap délután Stockholmban ünnepélyesen átnyújtotta Fredrik Reinfeldtnek, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Svédország kormányfőjének Szerbia hivatalos csatlakozási kérelmét. Az átadási ceremónián jelen volt Olli Renh uniós bővítési biztos és a Szerbiában jól ismert Carl Bildt svéd külügyminiszter, aki annak idején kivette a részét a délszláv válságkezelésből.

A szerb kormánynak a felvételi kérelemhez csatolt memoranduma szerint – s ezt az államfő külön hangsúlyozta is – Szerbiában társadalmi konszenzus alakult ki az ország európai irányultságáról és uniós tagságáról. Ez utóbbit a memorandum stratégiai célnak nevezi. Az okmányt az államfő és a kormányfő írta alá.
Az ünnepséget megelőzően a svéd kormányfő és a szerb elnök négyszemközt tanácskozott, délután a két ország delegációja folytatott megbeszéléseket, majd közösen vettek részt a külügyminiszter által adott fogadáson. Bár korábban olyan jelzések is érkeztek Brüsszelből, hogy ezt a lépést nem szabad elsietni, s csak bizonyos feltételek teljesítésével kérhető a tagjelölt státus, az egyeztetések eredménye mégiscsak lehetővé tette a kérelem tegnapi stockholmi átadását.
*
Ebben nagy szerepe volt Svédországnak, amely csak december 31-ig elnöke az EU-nak. Ő javasolta a december 22-i dátumot, később ugyanis az ünnepek miatt lehetetlen lett volna, s biztosan átcsúszott volna a következő évbe.
Tadics hangsúlyozta, hogy Szerbia befejezte a teljes procedúrát a csatlakozási kérelem átadásához, s a hágai értékelés is kedvező volt. Teljesen más kérdés, hogy megszerzik-e a tagjelölt státust, mielőtt befejezik az együttműködést a hágai törvényszékkel, tette hozzá.
Bár Szerbiában vezető hír volt, nem váltott ki oly lelkes ünneplést, mint a vízumkényszer megszüntetésének a minapi életbe léptetése.
Az EU-országok Belgrádban akkreditált nagykövetei üdvözölték, hogy Szerbia jelentkezett a csatlakozásért az Európai Uniónál. A B92 RTV-nek adott nyilatkozataikból kitűnik, hogy az uniós tagországok helyeslik a belgrádi lépést, s nem tartják elhamarkodottnak a kérelem átnyújtását. A francia és az angol diplomata a médiumoknak nyilatkozva arról biztosította Szerbia polgárait, hogy országaik továbbra is támogatják a belgrádi csatlakozási erőfeszítéseket. A szerbiai átalakulásról beszéltek, ám nem említették a még nem teljesített hágai kötelezettségeket.
Az egyik svéd napilap már a hangzatos Isten hozott az EU-ban címet adta tudósításának, ezzel nem rejtik véka alá, hogy Carl Bildt, a svéd diplomácia vezetője személyesen vetette latba tekintélyét, hogy meggyorsítsa Szerbia integrációját. Az értékelések az elsők között Olaszországot említik, amely már korábban is sürgette Szerbia újabb lépéseit a teljes tagság felé.
A mostani mérvadó nyilatkozatok 2014-re teszik Szerbia teljes jogú tagságát. Ám mint hangoztatják, ez elsősorban Szerbiától függ. Borisz Tadics azonban már igen kevés évről beszélt, hogy Szerbia az EU teljes jogú tagja legyen. A mai napot történelminek nevezte.
A történelmi esemény idején sem állt meg a politika Szerbiában. A Demokrata Párt (DS) többé nem számít a VMSZ-es szavazatokra a szerb parlamentben, figyelmeztet a szerb kormánykoalíció vezető pártja, miután a VMSZ négy képviselője nem szavazott a költségvetésre, amely a magyar párt szerint alkotmányellenesen megfélemlíti a Vajdaságot. A DS-nek sikerült két független képviselőt és az albán párt képviselőjét megnyerni, s így is alig – 127 szavazattal – csúszott át a büdzsé a 250 tagú szkupstinában. Állítólag a büntetni készülő DS szabadkai helyi szinten is szakítana a VMSZ-szel.