Teremtett világ

Ha békére törekszel, védd a teremtett világot. XVI. Benedek pápa mondta ezt (többek között) újévi beszédében. Nehéz lenne tömörebben összegezni az emberiség még ép elméjénél maradt részére háruló feladatot, ha rajtam múlna, kiszögeztetném minden iskola falára, bár bizonyára akadályokba ütköznék, ha már a kereszttel sem lehet ezt tenni, mert sérti a gondterhelt idegesek érzékenységét. Az meg egyelőre senkit sem érdekel, hogy magam is gondterhelt vagyok, ráadásul egyre idegesebb és érzékenyebb is, de még mindig a békére törekszem. Egy darabig. Amíg el nem szakad a cérna. Nincs ugyanis veszélyesebb állat annál az embernél, akinek már nincs veszítenivalója. Na ezt csak úgy mondom. Boldog új évet, jó reggelt kívánok! Addig is, amíg a koppenhágai sörmeccs ultratahóinál bekapcsolja a takarítónő a vatikáni rádiót. Ugyanis az van, hogy azzal a megerősített biztos tudattal masírozhatunk tovább ebben az évszázadban, hogy a világ személyesen senki által nem ismert, de azért valahogy mégis megválasztott vezetőiről ismét kiderült, hogy imbecillis idióták, de egyben cinikus seggfejek is, ami így együtt világraszóló teljesítmény.
Koppenhága – ami egyébként akkor is több eredményt hozott volna a világ sorsát illetően, ha a helyi, christianiai, merevre beszívott poszthippikre és a regionális biciklistaklub egymással perben és haragban álló középvezetőire bízták volna a megegyezést – két irányt mutat már most. Az egyik békés, szelíd, és az elfojtott agressziót legfeljebb huncut kis performanszokban jeleníti majd meg, de egyben összehoz számos embert, akik emberhez méltóan szeretnének élni, újabb közösségek kovácsolódnak majd fair traid teák fogyasztása mellett, ők szimpatikusak lesznek, és még az extraprofit perverzei is csak maguk között röhögnek rajtuk, miközben éppen kicserélik egymás feleségeit. A másik társaság már kevésbé lesz rokonszenves, dacára annak, hogy már a kezdetektől bennük lesznek a titkosszolgálatok is. Elindul az ökoterror, a brigádok színe nem vörös lesz, hanem zöld, és a mozgalom mérhetetlen károkat okoz mindkét oldalon. A média imádni fogja, elemzők tömege gyúrja rá magát a témára, lesznek hősök és mártírok, akik később öngyújtókon és bögréken végzik. Közben pedig már senki nem tudja, mi is az a Természettár. Úgy kétszáz évvel ezelőtt illették ezzel a névvel József nádor idejében az ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket összefoglalóan. Ezt onnan tudom, hogy nemrég megkezdődött egy nagyszabású természettudományos sorozat kiadása, és ennek gyönyörűséges kötete a Magyar madárvonulási atlasz, amelyet esténként néhány percre lapozgatok. Na ez olyan, mint egy Marquez vagy egy Hrabal, minden benne van. Addig is, amíg eldöntöm, hogy hová álljak, repülök.