Sűrű hóesésben indulunk el a fővárosból, Orosháza előtt egy árokba csúszott mikrobuszt tolunk ki. Amikor vezetője meghallja, mi az úti célunk, őszintén sok szerencsét kíván, hogy a cudar utakon egyáltalán odaérjünk.
Doboznál drasztikus kép fogad: a Kettős-Körös barna vize hömpölyögve viszi az összeverődött ágakat, amelyek mint úszó szigetek sodródnak sebesen Békés irányába. Egy halász kihasználja az áradást: merítőhálóval próbál halat fogni. Azt mondja, a harmadik pillérnél kellene folynia a víznek, de hozzáteszi: „Ez még nudli, lesz a vízállás még magasabb is.” A mérce 675 centimétert mutat. A szanazugi nyaralókat hó lepi, a kertek közt teljes a csönd. A gát tetejére érve hallani a habzást: a vöröses színű víz elnyelte a komp pénztárait, csak tetejük ér folyó fölé, s a túlparton is belekaptak a hullámok néhány parthoz közeli épület alapjába. Két vízőr érkezik, tőlük érdeklődünk, láttak-e már ekkora vízállást. – Hatvannégyben majdnem átbukott a folyó a gáton, de homokzsákokkal megvédtük a házakat – emlékszik az idősebbik.
Sarkadnál, a Fekete-Körös védművén gyermekek szánkáznak, mit sem törődve a mögöttük sodró vízzel. Pedig legfeljebb két méter hiányzik ahhoz, hogy elérje a gát tetejét. Gyula felé tartva a remetei hídnál hasonló kép fogad bennünket, mindenfelé a szürkés, rideg víz az úr. – Az előrejelzések szerint a Körösök vízgyűjtő területén ötödikén és hatodikán ismét tíz milliméter körüli csapadék várható, de reménykedünk benne, hogy ez hó lesz, és nem eső – mondja Bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság vezetője Gyulán. Az igazgatótól megtudjuk: nem szokatlan jelenség az áradás, még ebben az időpontban sem, mivel a Körösök a leghevesebb vízjárású folyóink közé tartoznak. Hasonló volt a helyzet 1999-ben is. – Antnál a Fekete-Körös valaha mért legnagyobb vízállása ezer centiméter volt, most várakozásunk szerint az ár nem éri el a kilenc métert, míg a Kettős-Körösön Békésnél hétfőn ugyancsak kilencszáz centiméterre számítunk – magyarázza a vízügyi vezető.
Ugyanekkora vagy talán még nagyobb gondot okoz az igazgatóság területén a belvíz. Jelenleg már több mint tízezer hektár föld áll víz alatt, hét szakaszon el kellett rendelni a másodfokú belvízvédelmi készültséget, ami azt jelenti, hogy folyamatos szivattyúzásra van szükség. – Majdnem kétmillió köbméter vizet emeltünk vissza a folyókba, ám nehezítheti a munkánkat, ha egy újabb árhullám indul meg a folyók vízgyűjtő területén. Az ugyanis két nap alatt ideér, és késlelteti a belvízmentesítést – fejti ki Bak Sándor, hozzátéve, hogy ha megint árhullám érkezik, azt a védművek is megsínylik, hiszen nem mindegy, mennyi ideig kell a terhelést elviselniük.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség