A Körösök vidékén nem nyugszanak bele, hogy december 12-én ment utoljára a vonat Kisszénás és Kondoros, illetve Vésztő és Körösnagyharsány között. Mindent megtesznek azért, hogy megforduljon a vasút leépítési folyamata, s szándékukat már a megyei önkormányzat határozata is rögzíti. – Rossz volt nézni, az ember szíve meghasadt, amikor a feketeszalagos koszorús szerelvény kigördült az állomásról – mondta egy, a témáról szóló fórumon Kaszai János vésztői baloldali polgármester. – Ezen a vonalon egykor Nagyváradig futottak a sínek, Körösnagyharsány pedig Bihar fővárosának kertészeti beszállítójaként funkcionált. 1887 óta alkalmasnak bizonyult közlekedésre a szakasz, az összekötő láncot csak háborúk téphették el, ám most magunk szaggatjuk, ami elfogadhatatlan.
Az MSZP-s politikus, megyei képviselő az említett szakasz helyreállítása mellett érvel. Annál is inkább, mert a mostani intézkedéssel tucatnyi dolgozó munkalehetősége szűnt meg, akik nem képesek más járművel pótolni a vonatot. Az autó fenntartása drága, a buszjáratok menetrendjét pedig a hivatali ügyintézéshez, nem pedig a munkakezdés szokásos idejéhez igazítják. A nagytótipusztaiak, a dobaipusztaiak, a körösújfaluiak, a kótpusztaiak most emésztgetik, hogy a vonalbezárással kulturális és gazdasági értelemben mit veszítettek, viszont Komádi lakosai az első pillanattól fogva a saját bőrükön érzik, ugyanis vonat híján közülük többen képtelenek a helyváltoztatásra.
– Készítsünk pályázatot a tanulmánytervhez, a békés–bihari vegyes bizottság pedig tűzze napirendre a kérdést – javasolta Kaszai János, aki korábban a Vasutas Települések Országos Szövetsége elnöki tisztét is betöltötte. – Ha kell, a saját erő felmutatásától sem riadunk vissza, mert az világosan látszik, hogy a vasút az egyik kitörési út lehet a Partium és Erdély felé, ha végre túllépünk a gazdasági válságon.
– A vasút szükségességét az is bizonyítja, hogy alig esett egy kis hó, közúton máris megbénult az ország – fűzte hozzá Farkas Zoltán, a megyegyűlés fideszes alelnöke. – Ezen a tájon erősen bízunk benne, hogy hamarosan olyan kormányunk lesz, amely visszaállítja a vasúti közlekedést, sőt új tartalommal tölti meg az ágazatot. A vasútra szükségünk van, felszámolása katasztrófához vezet, indokolatlan emberi tragédiák bekövetkeztétől tartunk. Látszik, hogy a kormány elengedte a vidék kezét, ami elfogadhatatlan a számunkra.
Dankó Béla, Kondoros polgármestere utasként rajta volt az utolsó szerelvényen, amely Kisszénás felé tartott. Ettől az úttól szívesen eltekintett volna, különös tekintettel arra, hogy Kisszénás másképp, mint vasúton, egész egyszerűen nem közelíthető meg.
– Szomorú történet ez, amelynek a szocialista párt írta a forgatókönyvét – vélekedett. – Minket külön is felháborít, hogy annak idején az őseink építették meg hitelből ezt a pályát, tehát senkinek sincs joga elvenni tőlünk. Fura egybeesés, hogy a hatvanas évek végén a baloldal jogelődje szorgalmazta a vasúti reform szükségességét, amelyet nem igazolt az idő. Húsz kilométer per órában maximalizálták a sebességet, így vadítva el az utasokat.
Érdekes, elgondolkodtató öszszefüggésre világított rá Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke. Értesülése szerint azért szüntették meg a vasúti szárnyvonalat Kondoros és Kisszénás között, mert az ezt keresztező 44-es főút gyorsforgalmivá tételekor nem akarnak felüljárót építeni. Izsó Gábor békési polgármester óva intett a vasút elpusztításától. Mint fogalmazott, a városát és Muronyt összekötő vonalat már korábban felszámolták, s ma általános ott a lopás, az értékvesztés, az ingatlanok pedig gazda nélkül végképp leromlanak.
A két vasúti szárnyvonal újraindításának tervére, pontosabban az újraindítás lehetőségeit felvázoló tanulmányterv elkészítésének kezdeményezésére még nem érkezett válasz a minisztériumból.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
