Felvonják a függönyt?

Sok minden eldőlhet a ma este kezdődő és holnap folytatódó magyar–orosz tárgyalásokon, amelyek célja eredetileg az volt, hogy aláírják a Déli Áramlat gázvezetéket a jövőben működtető vegyesvállalat alapító okiratát. Ezenkívül nagy valószínűség szerint szó esik majd az EMFESZ-ről – amely az új svájci bírósági ítélet szerint elidegeníthetetlen –, a Mol és a Szurgutnyeftyegaz kapcsolatáról, valamint a Malév helyzetéről is.

Várhatóan nem a holnapi szerződéskötés lesz a legnagyobb attrakció a magyar–orosz vegyesbizottsági ülésen. Az ugyanis biztos, hogy a Viktor Zubkov első orosz miniszterelnök-helyettes vezette delegáció Budapesten szignálja a Déli Áramlat későbbi működtetéséért felelős félig orosz, félig magyar tulajdonú vegyesvállalat alapító okiratát.
Az viszont már korántsem egyértelmű, hogy a felek miben állapodnak meg a bizonytalan hátterű EMFESZ kapcsán. Információink szerint a hazai gázpiac csaknem ötödét lefedő gázszolgáltató jövője is terítékre kerül a találkozón. A legfőbb kérdés ebben az esetben az, hogy miként alakul a társaság tulajdonosi szerkezete. Jelenleg az EMFESZ 100 százaléka a svájci bejegyzésű RosGas birtokában van. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint azonban az orosz Gazprom szerezhet többségi részesedést, a maradék pedig valamilyen formában magyar állami érdekeltségbe kerülhetne. Ezzel megoldódnának az EMFESZ szállításproblémái is, mivel a tavaly áprilisi tulajdonosváltás óta nem jut közvetlenül Oroszországból származó gázhoz.
A magyarországi gázcég helyzetét azonban bonyolítja a svájci Zug kanton bírósága által tegnap kiadott határozat, amelyben megtiltja a RosGasnak, hogy elidegeníthesse az EMFESZ-ben meglévő tulajdonát, illetve rendelkezzen annak eszközeivel. Mindez azért érdekes, mert ugyanez a bíróság egyszer már feloldotta ezt a korlátozást még a múlt év végén. Azóta azonban Magyarországon a Fővárosi Bíróság első fokon jogszerűtlennek találta a Magyar Energia Hivatal (MEH) eljárását, amellyel az jóváhagyta az EMFESZ eladását. A MEH-et, illetve Svájcban a RosGast a magyarországi társaság korábbi tulajdonosa, a Mabofi perelte be, mivel állításuk szerint a cég az ő beleegyezésük nélkül cserélt gazdát. Az EMFESZ eladását egyébként a Nemzeti Nyomozó Iroda határozata is tiltja, az ellen viszont semmi nem szól, hogy a RosGas új kezekbe kerülhessen.
Ezen kívül szó lesz majd a Mol-ban lévő orosz tulajdonrészről is. Mint ismert, még 2008-ban a Szurgutnyeftyegaz több mint 20 százalékos részesedést vásárolt a magyar olajtársaságban. A Mol tavalyi közgyűlésén azonban az orosz vállalat képviselői nem vehettek részt, mivel a MEH a Szurgut mögött meghúzódó tulajdonosok ismeretlensége miatt megtagadta a részvénykönyvi bejegyzést. Úgy tudjuk, azóta az orosz fél szinte az összes szükséges iratot átadta a MEH-nek. Korábban a sajtóban felmerült annak lehetősége is, hogy a Gazprom esetleg érdeklődik a Mol irányítása alatt álló horvát INA iránt, ám ezt az orosz gázóriás illetékesei akkor cáfolták.
A találkozón a felek megkísérelik majd biztosítani a Malév túlélését is. A kormány korábban ismertetett elképzelése szerint hazánk lemond a 32 millió eurós – mintegy kilencmilliárd forintos – privatizációs bankgaranciáról, amely az orosz állami Vnyesekonombankot – a Malév kisebbségi tulajdonosát – terheli. Cserébe utóbbi kilencmilliárdos kölcsönt nyújtana a Malév finanszírozására. Oszkó Péter december elején egy tévéinterjúban jelentette be, hogy többségi tulajdont szerezhet az állam a Malévban azzal, hogy elengedi a cég mintegy 19 milliárd forintos köztartozását. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az állam nem visszavásárolja a privatizációban korábban eladott tulajdonrészt, hanem az adó- és egyéb köztartozásokat konvertálják tulajdoni részesedésbe. A magyar kormány sem egységes azonban a Malév visszavásárlásának a kérdésében. Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója fenntartásait hangoztatta a Malév reprivatizációjával kapcsolatban. A szakember kockázatosnak nevezte az idei üzleti tervvel kapcsolatban a Malévben történő állami szerepvállalást. Az Index internetes újság szerint a magyar állam várhatóan 75 százalékot meghaladó tulajdonrészt szerezhet a Malévban.

Bajnai Egyiptomba látogat. Nemcsak a Déli Áramlat, hanem az uniós hátszelű Nabucco kapcsán is tárgyal hazánk a közeljövőben. Szollár Domokos az Indexnek elmondta, Bajnai Gordon miniszterelnök február 8–9-én Egyiptomba látogat. A hivatalos út Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tavalyi magyarországi látogatásának viszonzása, témája pedig a Nabucco vezeték, ezen belül is Egyiptom bevonása a projektbe. A kormányszóvivő szerint Egyiptom szerepe azért lehet fontos, mert az afrikai állam évi 31 milliárd köbméter földgázt tudna táplálni az amúgy évi 131 milliárd köbméter kapacitású csőbe.