Ismét a lápért tüntettek a zöldek

Mintegy százan vettek részt azon a tüntetésen, amelyet a dunakeszi tőzegláp megmentéséért szerveztek a hét végén civilek. Követelték, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásának megfelelően a láp rovására építkezni, terjeszkedni kívánó Auchan üzletlánc álljon el beruházási szándékától. Az ügyben a környezetvédelmi miniszter segítségét is kérték.

Ezeréves flóra. Egy milliméter tőzeg képződéséhez egy év szükséges, vagyis a Dunakeszin talált 50-160 centiméter kialakulása ötszáz-ezerhatszáz év alatt ment végbe. Az Újpest határában fekvő tőzegtavak mocsaras, lápos területe valaha a Mogyoródi-pataktól majdnem Dunakesziig húzódott. Az eredetileg nagy kiterjedésű, nedves területen buja növényzet élt, gazdag állatvilágnak biztosítva élőhelyet. A kilencvenes évek elején a tőzegtavak vidéke még kiterjedt, védett fajokban gazdag terület volt, de ma is él a területen a tőzegpáfrány mellett számos fűzfaj, tavi szivacs, pettyes gőte és mocsári teknős, nem beszélve az itt fészkelő énekes- és vízimadarakról.

Fertő helyett lápot! – szólt folyamatosan egy hangszóróból a dunakeszi városháza előtt, ahol a sűrű hóesés ellenére is legalább százan várakoztak vasárnap délelőtt. A civilek az ellen tiltakoztak, hogy az Auchan áruház olyan területen terjeszkedne, amely utolsó eleme a fővárost egykor körülvevő lápi övezetnek. Arra kérték Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, hogy indítson felülvizsgálati eljárást, amely tisztázza, hogyan szüntethették meg egy olyan természeti érték védelmét, amelynek fontosságát immár a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is külön állásfoglalásban erősítette meg.
A napokban az MTA Biológiai Tudományok Osztálya a botanikai, természetvédelmi, konzervációbiológiai továbbá ökológiai bizottságainak szakvéleménye alapján arra jutott, hogy a dunakeszi tőzegtó és környékének ökológiai állapota mindenben megfelel a láp kritériumainak. Megállapította: a dunakeszi láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi, hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték.
Ismert, hogy a dunakeszi tőzegláp az országos rendezési terv szerint ökológiai folyosó és magterület, valamint annak a puffer zónája, ezért tavaly év végén Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja is felszólította a beruházót, hogy a végleges állásfoglalás kiadásáig a láp területén és annak védőzónájában ne kezdjen semmiféle munkához, illetve ne készítsen elő építkezést.
– 2010 a biodiverzitás, a biológiai sokféleség éve. Tegyünk mi is itt, Dunakeszin valamit a biológiai sokféleség megőrzéséért, védjük meg a dunakeszi őslápot – hangoztatták a vasárnapi tüntetésen a helyi környezetvédők.
A fórumon Kertész Károly a Dunakeszi MÁV Horgászegyesület képviseletében arra emlékeztetett: 1999-ben a horgászok közreműködésével az a tervezet valósult meg, amely a legkevesebb természetkárosítással járt, vagyis hamis az az állítás, hogy az Auchannak nem volt tudomása arról, lápos, védett területen kíván építkezni. Megjegyezte: terület védetté nyilvánításakor bejegyzési hiba ugyan történt, ezt a bíróság ki is mondta, azt azonban nem, hogy a terület nem védett. Az Auchannak azonban mindenképpen új építési helyszínre volt szüksége, ezért felkérte a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot, hogy készítsen szakértői véleményt, amely határozatában megállapította, hogy a terület nem minősül lápnak. Később a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség újra láppá nyilvánított bizonyos részeket, ahogyan a független szakértőként bevont Bükki Nemzeti Park is.
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség mindezek ellenére mégis felkért egy új külső szakértőt, S. Nagy Lászlót, aki arra jutott, hogy a területen nincs láp. A horgászegyesület képviselője szerint azonban S. Nagy László nem a kérdéses helyrajzi számon kutatott.
Kertész Károly arra is utalt, hogy a civilek által felkért szakértők ötven és százhatvan centiméternyi tőzeget találtak a vitatott helyszínen.
Sarkadi Márton természetvédő hangsúlyozta: a civilek nem a beruházások, az összes területátminősítés ellen emelik fel szavukat. – Csak örülnénk, ha kiderülne, hogy a terület láp, ez esetben ugyanis Dunakeszinek lenne egy további nevezetessége – fogalmazott lapunk kérdésére egy neve elhallgatását kérő politikus a dunakeszi városházáról. Hozzátette: az önkormányzatnak nincs döntési kompetenciája az ügyben, mivel soha nem volt tulajdonosa a területnek. A főfelügyelőség sajtószóvivője, Sztipán Orsolya kérdésünkre elmondta: semmilyen új körülmény felmerüléséről nem tudnak, így a környezetvédelmi főfelügyelőség várja az április 21-re meghirdetett első bírósági tárgyalást.