Kihívások és lehetőségek

Vasárnapig látható a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig című kiállítása. A tárlat, amelyet eddig már több mint 200 ezren láttak, holnap éjfélig várja a látogatókat. A kiállításon látható 130 festményt – köztük a világ egyik leghíresebb és legértékesebb alkotását, Leonardo da Vinci Hermelines hölgyét – több mint ötven múzeumból kölcsönözte a múzeum erre a nagyszabású tárlatra.

Az itáliai reneszánsz eddigi legátfogóbb hazai kiállítása október 28-án nyílt, és a múzeum történetének harmadik leglátogatottabb tárlataként zárja majd kapuit. A kiállításon a címben kiemelt alkotók mellett több mint nyolcvan festő, köztük Leonardo, Giorgione, Raffaello, Veronese és Tintoretto alkotásaival találkozhatnak a látogatók. Ezzel a különleges tárlattal első ízben sikerül megteremteni Magyarországon egy tudományosan megalapozott, ugyanakkor rendkívül látványos, nagyszabású, antologikus olasz reneszánsz bemutatót. A kollekciót több mint harminc festmény egészíti ki a Szépművészeti Múzeum európai rangú itáliai gyűjteményéből.
A nagy, sikeres kiállítások jövője elválaszthatatlan azoktól az elképzelésektől, amelyek a Szépművészeti Múzeum bővítésével kapcsolatosak. Mindkét témáról szó esik azon a konferencián, amelyet Kihívások és lehetőségek – a budapesti Szépművészeti Múzeum bővítése és jövőbeni stratégiája címmel rendeznek ma 9.45 és 16.30 között az MTA felolvasótermében. A tanácskozás apropója, hogy az évtized egyik legnagyobb kulturális beruházásaként valósul meg a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése. Az Európai Unió által finanszírozott munkálatok ez év tavaszán kezdődnek, és a tervek szerint az új épületszárny 2011 nyarától fogadja majd a látogatókat. Az átalakítással azonban nem pusztán a múzeum épülete újul meg, hanem a Szépművészeti lehetőségeinek, funkcióinak újragondolása és ezzel együtt egy új, hosszú távú stratégia megalkotása is szükségessé válik.
A múzeum új filozófiájának és tartalmának meghatározása, vélik az intézmény vezetői, az egész magyar múzeumi világot érintő kérdés, így az nem csupán a Szépművészetire hárul, annak megalkotásához szükség van a múzeum iránt érdeklődő szélesebb közvélemény elképzeléseire, javaslataira is. A Szépművészeti ennek jegyében első lépésként egy szakmai tanácskozással kívánja elindítani a jövőjét érintő disputát. A mai konferencián a múzeumi szakma és a tudománypolitika kiemelkedő személyiségei osztják meg gondolataikat a témában. Meghívott előadók: Garas Klára akadémikus, a múzeum egykori főigazgatója, Karácsony Tamás, az intézmény bővítésének építésze, Glatz Ferenc akadémikus, az MTA volt elnöke, Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA volt elnöke, Szabó Miklós akadémikus, Török László akadémikus, Gabriele Finaldi, a madridi Prado főigazgató-helyettese, Snejzana Pintaric, a zágrábi kortárs művészeti múzeum igazgatója, Rényi András, az ELTE Művészettörténeti Intézet igazgatója és György Péter, az ELTE Médiatanszékének vezetője.