Bemutatta terveit a Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere, jön a vagyonadó, kivezetik a különadókat

Kármán András arról nem beszélt, hogy a növekedés dobogós lett az unióban.

Kármán András pénzügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 12-én Fotó: Kallus György

Kármán Adnrás elismételte azt a vádat, hogy rendszerszintű a korrupció, a közbeszerzések feltételeit eleve úgy alakították ki, hogy csak bizonyos szereplők nyerhetnek. Ezen változtatni kell, ami árcsökkenést eredményez és erősíti a versenyt.

Bejelentete, hogy kibővítik a KATA adónem lehetőségét. Szerinte a kiszámíthatlanság a költségvetés tervezésében is látszik. Kifogásolta, hogy a 2025-ös költségvetést 46-szor módosították, ami 2700 milliárd forint sorsáról rendelkezett utólag.

Szólt arról is, hogy az idei hiány 3,6 százalékról öt százalékra ugrott, miközben a tartalékot felhasználták. Szerinte jogos elvárás, hogy a kormány arra költsön, amire felhatalmazást kapott a választóktól. Probléma, hogy a költségvetés bizonytalansága kockázatot jelent a befektetők számára, ami miatt nagyobb hozamot vártak el.

Kármán András négyes költségvetési pályában gondolkodik, ami nem változik egyik hónapról a másikra. A kulcs, miszerint a szereplők elhiszik-e, hogy a kormány képes-e végrehajtani a tervét. Ennek érdekében a fiskális politka középtávú szemléletre vált a rövidtávú helyett. További cél, hogy a költségvetést konzervatív makropályára tervezzék. A költségvetést mindig ősszel fogják elfogadni. Az előre nem látható eseményekre megfelelő tartalékot képeznek, így nem kell majd emelni a hiánycélt. A költségvetést a kiadások szerkezete szerint csoportosítják.

Rendeleti módosítás helyett pedig megerősítik a parlament ellenőrző szerepét. Az adórendszert is egyszerűbbé teszik, csökkentik az adminisztratív terheket, visszajön a KATA.

Mi lesz az adórendszerrel?

Kármán András nem nevezte reálisnak, hogy egyik napról a másikra változzon az adórendszer. A vállalalti adóknál felülvizsgálják a kedvezmények rendszerét, így a taót és a bizalmi vagyonkezelés kedvezményét. A családi adórendszer kapcsán azt mondta, ez a keveset keresőkre nagy terhet rak. A 27 százalékos áfa magas, a vagyonadó alacsony, ami szerinte a gazdagoknak jó. Szerinte tényszerűen igaz, hogy a legalsó jövedelműek hat százalékponttal magasabb effektív kulccsal adóznak, mint a felső húsz százalék.

Arányos adóterhelést hirdetett, az szja-nál bevezetik az adójóváírást. Minimálbérnél 15 százalékról 9 százalékra csökken a kulcs, ami 240 ezer forinttal jelent többet. Az áfát csökkentik azoknál a termékeknél, mint például zöldség, gyümölcs, tüzifa, vény-köteles gyógyszerek.

Ezzel párhuzamosan egyszázalékos vagyonadót vezetnek be. 

Végezetül a középtávú költségvetési pályára tért ki. Szerinte átlagosan hatszázalékos hiányról lehet beszélni, ami az államadósság növekedéshez vezetett. Szerinte a költségvetési politika kudarcot vallott. A fókusz az államadósság GDP-arányos csökkentésén lesz.

Rövid távon jelentős segítség lesz az uniós források hazahozatala. A Covid-forrásokat 2029-ig lehet felhasználni, ezeket oktatásra, egészségügyre költik. Az RRF-források kapcsán bizakodó, hogy minden pénzt el tudnak hozni, összességében 10,4 milliárd eurót. Itt több olyan megoldást is vizsgálnak, hogy ezeket a pénzeket úgy hívják le, hogy azok nem feltétlenül konkrét projektekhez kapcsolódnak, hanem például az MFB-t tőkésítik fel. Több ezer milliárd forintot lehet megtakarítani szerinte a túlárazások visszavágásával. Zéró tolereanciát fognak hirdetni a korrupcióval szemben. A felelős gazdálkodás érdekében megerősítik a költségvetés kontrollját. Kármán András azt mondta, a Szerencsejáték Zrt. kifizető helyként műkdödött, ahelyett, hogy osztalékot fizetett volna. Felesleges, káros kiadásnak nevezte a propagandát és a presztízs beruházásokat.

A kamtkiadásokban szintén nagy megtakarítás érhető el. Hiába átlagos az államadósság mértéke, de az érte fizetett kamat eléri a GDP négy-öt százalékát. A lengyel ennek a fele. Szerinte a Tisza támogatottsága miatt esnek az állampapírhozamok, évek óta nem volt ilyen olcsó a finanszírozás, ha ez tartós marad, a következő négy évben 2400 milliárd forintos spórolást jelent állítása szerint.

Átvilágítják a költségvetést, tervben az euró bevezetése

Kormányra kerülve átvilágítják a költségvetést, nyár végéig pedig beterjesztik a költségvetés módosítását. Október végéig benyújtják a 2027-es költségvetés tervezetét is. Be fogják mutatni, hogyan érik el a háromszázalékos hiánycélt, ami az euró bevezetésének egyik fundamentuma.

Jelezte: 2030-ig teljesítik az euró bevezetésének feltételeit. Szerinte ezek a lépések megteremtik egy hiteles költségvetés alapjait. Ez magasabb növekedést, több bevételt jelent. A totális cél, hogy sokkal magasabb színvonalú állami szolgáltatás jelenjen meg.

Kármán András közel 45 perces beszédében több részletet is közölt a Tisza pénzügyi terveiről, ugyanakkor számos toposzt is említett, amelyek nem tartalmaznak konkrét cselekvési intézkedéseket.

 

A gazdaság fundamenumai stabilak

Elsőként Panyi Miklós reagált a Fidesz részéről. Konstruktivitást ígért, ugyanakkor az elhangzottak egy részét vitatja. Felhívta a figyelmet az első negyedéves GDP-növekedésre, amely a második legerősebb volt az unióban. Az infláció két százalék körüli, az ipar teljesítmény felpattant, ahogy az építőiparé is. A foglalkoztatottság szintje erős. A gazdaság fundamentuami stabilak.

Emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdaság mindezt úgy hozza, hogy a német gazdaság recesszióba süllyedt. Rákérdezett,

• Mi a terv az anyák adómentességével és kiterjesztik-e?
• Megtartják-e a fix 3 százalékos hitelt és a csokot?
• Mi lesz a 13. és a 14. havi nyugdíjjal?
• Mekkora a költségigénye a Tisza kampányígéreteinek?
• Mennyi ázsiai vendégmunkás van Magyarországon?
• Támogatja-e az állami vezetők lemondatását, így az ÁSZ-vezetőét is, ahogy azt Magyar Péter követeli és ez mennyiben teljesíti a jogbiztonság kritériumát?

Külön kérdést kapott a vagyonadó rendszeréről, hogyan mérik fel ennek adóalapját, az orosz-ukrán háború hatásairól, a forint árfolyamáról, ahogy arról is faggatták, terveznek-e az IMF-fel szorosabban együttműködni. Kármán András kapott kérdést a különadók kivezetéséről és a rezsicsökkentésről is.

Cikkünk frissül.