Bemutatta terveit a Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere, jön a vagyonadó, kivezetik a különadókat

Kármán András arról nem beszélt, hogy a növekedés dobogós lett az unióban.

Kármán András pénzügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 12-én Fotó: Kallus György

Kármán Adnrás elismételte azt a vádat, hogy rendszerszintű a korrupció, a közbeszerzések feltételeit eleve úgy alakították ki, hogy csak bizonyos szereplők nyerhetnek. Ezen változtatni kell, ami árcsökkenést eredményez és erősíti a versenyt.

Bejelentete, hogy kibővítik a kata adónem lehetőségét. Szerinte a kiszámíthatlanság a költségvetés tervezésében is látszik. Kifogásolta, hogy a 2025-ös költségvetést 46-szor módosították, ami 2700 milliárd forint sorsáról rendelkezett utólag.

Szólt arról is, hogy az idei hiány 3,6 százalékról öt százalékra ugrott, miközben a tartalékot felhasználták. Szerinte jogos elvárás, hogy a kormány arra költsön, amire felhatalmazást kapott a választóktól. Probléma, hogy a költségvetés bizonytalansága kockázatot jelent a befektetők számára, ami miatt nagyobb hozamot vártak el.

Kármán András négyes költségvetési pályában gondolkodik, ami nem változik egyik hónapról a másikra. A kulcs, miszerint a szereplők elhiszik-e, hogy a kormány képes-e végrehajtani a tervét. Ennek érdekében a fiskális politka középtávú szemléletre vált a rövidtávú helyett. További cél, hogy a költségvetést konzervatív makropályára tervezzék. A költségvetést mindig ősszel fogják elfogadni. Az előre nem látható eseményekre megfelelő tartalékot képeznek, így nem kell majd emelni a hiánycélt. A költségvetést a kiadások szerkezete szerint csoportosítják.

Rendeleti módosítás helyett pedig megerősítik a parlament ellenőrző szerepét. Az adórendszert is egyszerűbbé teszik, csökkentik az adminisztratív terheket, visszajön a kata.

Mi lesz az adórendszerrel?

Kármán András nem nevezte reálisnak, hogy egyik napról a másikra változzon az adórendszer. A vállalalti adóknál felülvizsgálják a kedvezmények rendszerét, így a taót és a bizalmi vagyonkezelés kedvezményét. A családi adórendszer kapcsán azt mondta, ez a keveset keresőkre nagy terhet rak. A 27 százalékos áfa magas, a vagyonadó alacsony, ami szerinte a gazdagoknak jó. Szerinte tényszerűen igaz, hogy a legalsó jövedelműek hat százalékponttal magasabb effektív kulccsal adóznak, mint a felső húsz százalék.

Arányos adóterhelést hirdetett, az szja-nál bevezetik az adójóváírást. Minimálbérnél 15 százalékról 9 százalékra csökken a kulcs, ami 240 ezer forinttal jelent többet. Az áfát csökkentik egyes a termékeknél, mint például zöldség, gyümölcs, tüzifa, vényköteles gyógyszerek.

Ezzel párhuzamosan egyszázalékos vagyonadót vezetnek be. 

Végezetül a középtávú költségvetési pályára tért ki. Szerinte átlagosan hatszázalékos hiányról lehet beszélni, ami az államadósság növekedéshez vezetett. Szerinte a költségvetési politika kudarcot vallott. A fókusz az államadósság GDP-arányos csökkentésén lesz.

Rövid távon jelentős segítség lesz az uniós források hazahozatala. A Covid-forrásokat 2029-ig lehet felhasználni, ezeket oktatásra, egészségügyre költik. Az RRF-források kapcsán bizakodó, hogy minden pénzt el tudnak hozni, összességében 10,4 milliárd eurót. Itt több olyan megoldást is vizsgálnak, hogy ezeket a pénzeket úgy hívják le, hogy azok nem feltétlenül konkrét projektekhez kapcsolódnak, hanem például az MFB-t tőkésítik fel. Több ezer milliárd forintot lehet megtakarítani szerinte a túlárazások visszavágásával. Zéró tolereanciát fognak hirdetni a korrupcióval szemben. A felelős gazdálkodás érdekében megerősítik a költségvetés kontrollját. Kármán András azt mondta, a Szerencsejáték Zrt. kifizetőhelyként műkdödött, ahelyett, hogy osztalékot fizetett volna. Felesleges, káros kiadásnak nevezte a propagandát és a presztízsberuházásokat.

A kamatkiadásokban szintén nagy megtakarítás érhető el. Hiába átlagos az államadósság mértéke, de az érte fizetett kamat eléri a GDP négy-öt százalékát. A lengyel ennek a fele. Szerinte a Tisza támogatottsága miatt esnek az állampapírhozamok, évek óta nem volt ilyen olcsó a finanszírozás, ha ez tartós marad, az a következő négy évben 2400 milliárd forintos spórolást jelent állítása szerint.

Átvilágítják a költségvetést, tervben az euró bevezetése

Kormányra kerülve átvilágítják a költségvetést, nyár végéig pedig beterjesztik a költségvetés módosítását. Október végéig benyújtják a 2027-es költségvetés tervezetét is. Be fogják mutatni, hogyan érik el a háromszázalékos hiánycélt, ami az euró bevezetésének egyik fundamentuma.

Jelezte: 2030-ig teljesítik az euró bevezetésének feltételeit. Szerinte ezek a lépések megteremtik egy hiteles költségvetés alapjait. Ez magasabb növekedést, több bevételt jelent. A totális cél, hogy sokkal magasabb színvonalú állami szolgáltatás jelenjen meg.

Kármán András közel 45 perces beszédében több részletet is közölt a Tisza pénzügyi terveiről, ugyanakkor számos toposzt is említett, amelyek nem tartalmaznak konkrét cselekvési intézkedéseket.

 

A gazdaság fundamenumai stabilak

Elsőként Panyi Miklós reagált a Fidesz részéről. Konstruktivitást ígért, ugyanakkor az elhangzottak egy részét vitatja. Felhívta a figyelmet az első negyedéves GDP-növekedésre, amely a második legerősebb volt az unióban. Az infláció két százalék körüli, az ipar teljesítménye felpattant, ahogy az építőiparé is. A foglalkoztatottság szintje erős. A gazdaság fundamentuami stabilak.

Emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdaság mindezt úgy hozza, hogy a német gazdaság recesszióba süllyedt. Rákérdezett,

• Mi a terv az anyák adómentességével és kiterjesztik-e?
• Megtartják-e a fix 3 százalékos hitelt és a csokot?
• Mi lesz a 13. és a 14. havi nyugdíjjal?
• Mekkora a költségigénye a Tisza kampányígéreteinek?
• Mennyi ázsiai vendégmunkás van Magyarországon?
• Támogatja-e az állami vezetők lemondatását, így az ÁSZ-vezetőét is, ahogy azt Magyar Péter követeli, és ez mennyiben teljesíti a jogbiztonság kritériumát?

Külön kérdést kapott a vagyonadó rendszeréről, hogyan mérik fel ennek adóalapját, az orosz–ukrán háború hatásairól, a forint árfolyamáról, ahogy arról is faggatták, terveznek-e az IMF-fel szorosabban együttműködni. Kármán András kapott kérdést a különadók kivezetéséről és a rezsicsökkentésről is. 

Válaszában a legnagyobb tehernek az adónemek folyamatos változását jelölte meg. Szerinte a legfontosabb, hogy a változások kiszámíthatók legyenek, kapjanak felkészülési időt a vállalatok. A különadókat fokozatosan vezetik ki.

A vagyonadó kapcsán arról beszélt, hogy Magyarországon az EU-ban a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása. Szerinte a vagyonosok látványosan kevesebb adót fizetnek, mint az alacsonyabb jövedelműek. Ennek beszedését segíti, hogy már léteznek ilyen adatbázisok ingatlanra, pénzügyi vagyonra, amelyek lehetővé teszik az adóalap megállapítását. Erről konkrét elképzeléseik vannak.

Az adóhivatal központilag végzi el: aki egymilliárd foirnt fölötti vagyonnal rendelkezik, kap egy adótervezetet, amit ki tud egészíteni. A lakosság döntő többségének ezzel nem lesz feladata. A beszedhetőségnél az jelentheti a sikert, hogy széles legyen a vagyonalap, de a kulcs alacsony lesz, egyszázalékos. Így nem lesz ösztönzöttség az adóelkerülésre. Szerinte emiatt nem visznek majd át vagyonokat a szomszédos országokba.

Úgy véli, a háború valóban rontja a gazdasági növekedés esélyeit, de Magyarország relatív pozíciókat vesztett más uniós országokhoz képest.

A lakhatási támogatást tovább fogják vinni, de szerinte túlzottan a saját tulajdont támogatta a Fidesz, ami miatt nagyon nagy tempóban emelkedtek az ingatlanárak.

A kínálatot kell erősíteni és a bérleti piacot is. Nem visszafelé akarnak menni ezen az úton, hanem előre. Abban hisz, hogy ez egy olyan terület, ahol nem lehet minden problémát egy megoldással lefedni, ezért színesebb programokra van szükség.

Az ázsia vendégmunkásokról azt mondta, nem a nagyságrendjük a probléma, hanem az irány, ami mögötte van. Nem erre kell a gazdaságot fejleszteni, hanem a magsabb hozzáadott értékű állások felé. Az egy főre eső előállított érték növekedjen, ne az alacsony munkakörök száma.

A családi adókedvezményeket a demográfiával kapcsolta össze. A gyerekvállalás fontos érték, ezért ezeken a kedvezményeken nem kívánnak változtatni. De szerinte egyoldalú a rendszer, ezért duplázzák meg a családi pótlékot és a különböző anyasági támogatásokat.

Megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat

A nyugdíjrendszerről azt mondta, hogy az EU-ban tíz százalékot költenek nyugdíjra, Magyarországon ez 7,5 százalék. Ez kevesebb, mint 2010-ben, mögötte két tendencia van: az átlagnyugdíj leszakadt az átlagbértől. Ezen változtatni kell, de ennél is sürgetőbb, hogy elszakadtak a kis és a nagy nyugdíjak. Szerinte 400 ezer olyan nyugdíjas van, aki 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap. Ezért megemelik a legalacsonyabb nyugdíjat, 120 ezer forintnál alacsonyabb összeget nem kaphat senki. Ezt az első lépésnek nevezete. Megtartják a 13. és a 14. havi nyugdíjat. A nyugdíjkorhatár emelését nem tartja aktuálisnak. Ha előrevetítik a kiadásokat, akkor a magyar a fenntarthatóbb rendszerek közé tartozik. A várható élettartam sem azt támasztja alá, hogy emelni kellene a korhatáron. El tudja képzelni, hogy a rendszer merevségét lazítsák, akár az önkéntes nyugdíjba vonulás megteremtésével is. Ez jobban illeszkedik a munkavállalók élethelyzetéhez. Kármán András rugalmasabb korhatárrendszert el tudna képzelni, de a korhatár emelése nem lehet cél.

A különadók kivezetésénél nem cél a rövid táv, mert jelentős bevételeket hoznak. Hosszú távú, kiszámítható folyamatra van szükség. Szerinte ezek nem lakossági juttatásokat finanszíroznak. 

Az a véleménye, hogy ezekkel bizonyos szektorok felmentést kaptak, másokat pedig kipécézett az állam. A válallati szektoron belül jelentett egyenlőtlen újraelosztást. A kivezetésük, pontosabban a súlyuk csökkentése azzal kell hogy együtt járjon, hogy az indokolatlan adókedvezményeket felülvizsgálják. Szerinte ennek nincs köze a rezsitámogatáshoz, mert ezek a pénzek a vállalati szektorban keringenek újra.

Honnan lesz erre pénz? – tették fel a kérdést. Úgy válaszolt, ma nem tudni, mekkora a költségvetés valódi hiánya, 6,8 százalékos feljegyzést is látott. Szerinte nehéz helyzetet fonak örökölni és priorizálni kell. De meg lehet spórolni 100 és 1000 milliárdokat, amit 8000 milliárd uniós pénz fejelhet meg. Óriásiak az igények, de ezeket támogatni tudja egy beindított gazdaság.

A monetáris politika kritikája nem az elmúlt egy évre vonatkozott, hanem a Matolcsy-érára. Varga Mihály jegybankelnök fordulatot hajtott végre, az árstabilitás elérésére törekszik, ezt a befektetők elismerik, honorálják. Bízik benne, hogy megmarad ez az irány, és egyfajta jó együttműködésére számíthat a fiskális és a monetáris politika: a Magyar Nemzeti Bank az inflációt tartja szem előtt, a pénzügyi kormányzat az adósságcsökkentést.

A Nemzetközi Valutaalap olyan országokon segít, amelyeknél a fizetési mérleg válságba kerül. Erről ma nincs szó. Magyarország piaci finanszírozása biztosítható, a piac jól fogadta a Tisza győzelmét. Semmiféle indoka nincs az IMF-fel való szorosoabb együttműkdösének, erre nincs szükség.

A forint árfolyamára is kitért. A piacon bekövetkezett a kockázati prémium csökkenése. A költségvetés alapvető érdeke, hogy ez az államadósság költségeiben jelenjen meg, ne feltétlenül a forint túlerősödésében. Ez az MNB-re tartozik, de a Tisza az adósságfinanszírozás könnyebbülésében érdekelt.

Másfél hónap szükséges ahhoz, hogy a költségvetés helyzetéről tiszta képet kapjanak. Ehhez képest tudnak majd tervezni. Az ÁSZ vezetőjének jövőjéről azt mondta, hogy neki kifejezetten felelőssége volt a közpénzek fölötti őrködés. Ebből Kármán András keveset látott, ezért a szembenézés elkerülhetetlen, aminek lehetnek személyi következményei.

Kármán András pénzügyminiszteri kinevezését a szakbizottság végül 9 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta.

Cikkünk frissül.