Uniós pénzek is veszélyben vannak

Bár a szociális tárcának már decemberben el kellett volna készítenie azt a kormányrendeletet, amely szabályozza a helyi esélyegyenlőségi programok megalkotását, a minisztériumban még csak egyeztetnek a szakértők – tudtuk meg. Ennek ellenére a törvény előírja a helyhatóságoknak, hogy a terveket már május elsejére készítsék el. Az az önkormányzat, amelyik ezzel adós marad, sem uniós, sem hazai támogatásokra nem pályázhat. Több helyen saját erőből, jogszabályi háttér és minisztériumi segítség nélkül alkotják meg a programokat.

Tavaly november 2-án fogadta el az Országgyűlés az idei költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. Ennek volt a része az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló jogszabály módosítása, amely arra kötelezi az önkormányzatokat, önkormányzati társulásokat, hogy 2010. május 1-jétől rendelkezzenek helyi – helyzetelemzést és kétéves intézkedési csomagot tartalmazó – esélyegyenlőségi programmal. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ennek meglétét egy hatósági bizonyítvánnyal nyugtázza. Amelyik településnek nincs meg a bizonyítványa, nem kaphat olyan hazai és uniós támogatást, amelyre 2010. július elseje után írnak ki pályázatot.
Csakhogy információink szerint az önkormányzati programalkotást akadályozza, hogy a kormány máig nem készítette el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet, illetve a helyi programok megalkotásában részt vevő szakértői csoport munkába állítása is várat magára.
– Nem készült el a kormányrendelet jogi szövegezése, és a szakmai szempontokon is vitatkoznak a szakértők, vagyis egyelőre házon belül sincs egyetértés – erősítette meg egy neve elhallgatását kérő szociális minisztériumi forrásunk. Arról is beszámolt, hogy máig nem állították fel azt a koordináló szervezetet, amelyik kiküldi a településekre a szakértőket, hogy elkészítsék az úgynevezett problématérképet, majd a beavatkozási tervet. Informátorunk szerint még heteket vehet igénybe, amíg a kormányrendelet elkészül, és legalább ugyanennyi ideig tart, amíg a szakértők eljutnak minden önkormányzathoz. Úgy tudjuk, nincs döntés arról sem, hogy az ellenőrzést végző EBH tölti-e majd be a koordináló szervezet szerepét, vagy egy új grémiumot hoznak létre. Kérdés továbbá, hogy az ország önkormányzataihoz mennyi szakértőre lesz szükség, és mennyi idő alatt látogatják majd végig a településeket.
Felkerestük a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot is, hogy érdeklődjünk a részletekről, de egyelőre nem nyilatkoztak.
Miközben a tárcánál teljes a fejetlenség, az uniós támogatások elvesztésétől félő önkormányzatok jobb híján saját költségen kezdték el az esélyegyenlőségi programok elkészítését. Dankó Dénes, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhely alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta, mivel igyekeznek minden lehetséges pályázaton indulni, eleget tettek a törvényben előírtaknak. Munkatársaik szakmai fórumokról, folyóiratokból szereztek tudomást a törvényi kötelezettségről. A munkát saját forrásból finanszírozták. Utalva az önkormányzat anyagi helyzetére, jelezte: az erre szánt pénzt, időt és energiát másra is fel tudták volna használni. Mint mondta, arra gondolni sem mernek, hogy mi lesz, ha nem fogadják el a tervüket.
A Pest megyei Tökölön is saját forrásból állították össze az esélyegyenlőségi programot, mert attól tartottak, máskülönben pályázati pénzektől esnek el. Hoffman Pál polgármester kiemelte: a jogszabály meglehetősen rövid határidőt szabott a helyzetelemzés és az intézkedési csomag megalkotására. – A későbbi pályázati sikerek érdekében azonban mindent vállalunk, még azt is, hogy működtessük a rendszert – jegyezte meg.
A Nógrád megyei Balassagyarmat polgármestere is tud már arról, hogy esélyegyenlőségi programot kell készíteniük, sőt a közoktatási intézmények vonatkozásában már el is végezték a munkát. – Pénzünk és energiánk ugyan nem igazán van rá, de ha egyszer eleget kell tenni a követelményeknek, nem tehetünk mást, szakember bevonásával nekilátunk a feladat elvégzésének – fejtette ki a szocialista településvezető, Lavajné Dóka Éva.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke is úgy gondolja, hogy az önkormányzatoknak esélyegyenlőséget kell biztosítani a saját lakóiknak. – Az más kérdés, hogy az elv a mindennapokban miként valósul meg. Kétlem, hogy a települések önmagában egy ilyen programmal érvényre tudják juttatni az esélyegyenlőség elvét – vélekedett Szabó Gellért, hozzátéve, hogy bár a határidő rövid, a munka, amit el kell végezni, sok. Említést tett arról is, hogy egyre több magánvállalkozás jelenik meg az önkormányzatok körül, amelyek – bizonyára jó pénzért – közreműködnének az esélyegyenlőségi programban. – Egyesek már most az üzleti vállalkozások szintjére alacsonyítják az elképzelést, miközben még a jogszabályi keretek sincsenek készen – fűzte hozzá.