Zöld jelzés a Puliknak

José Luis Rodríguez Zapatero, a spanyol miniszterelnök és jelenleg – a hat hónapos rotációs rendszer szerint – az Európai Unió soros elnöke az elmúlt szerdán az Európai Parlamentben elmondott beszédében részletezte az elektromos autó uniós elterjesztésére vonatkozó elképzeléseit. „Nemrég találkoztam az európai autópiacon érdekelt legnagyobb vállalkozások vezetőivel, és egyetértettünk abban, hogy alapvető érdekünk az elektromos autók fejlesztésében való szoros együttműködés” – mondotta a miniszterelnök az európai képviselőknek. Hangsúlyozta továbbá, hogy Európa vezető szerepének biztosítása érdekében szükség van e téren a megfelelő szabályozási háttér kialakítására, többek között közös szabványok elfogadására és megfelelő pénzügyi támogatás biztosítására. Az európai vezetők februári, az unió új gazdaságpolitikájának fő irányairól tartandó megbeszélésén Zapatero e kérdést napirendre kívánja tűzni.
Az elektromos autók elterjesztése terén már látszik némi előrehaladás, legalábbis az Európai Bizottság 2008 novemberében előállt egy „európai zöldautó-kezdeményezéssel” (European Green Car Initiative), amelynek révén ötmilliárd euróval támogatnák a környezetbarát közlekedést, és ezen összeg egy része az elektromos autók és különösen az elektromos hajtást biztosító nagy kapacitású akkumulátorok kifejlesztését szolgálná. Az elektromos autók elterjesztéséhez két nagy problémát kell megoldani, az egyik a nagy kapacitású akkumulátorok olcsó előállítása, a másik az újratöltési lehetőségek infrastruktúrájának kiépítése. Jelenleg az akkumulátorárak 15–40 ezer euró között változnak, ezt remélik hosszabb távon, a tömeges gyártás elterjedésével ötezer euróra mérsékelni. Olyan elképzelés is napirendre került, hogy az akkumulátor az autógyártó tulajdonában maradna, és mintegy bérleti díjat kellene érte fizetni. Egy amerikai cég, a „Better Place” a Renault-Nissan szövetséggel együttműködve akkumulátor-újratöltő hálózatok kiépítésébe kezdett, sőt olyan elektromos autót is fejlesztenek, amelyben az akkumulátor cserélhető, és a megfelelő cserepontokon ez a csere nem tartana tovább, mint a hagyományos tankolás. Európában az első ilyen újratöltő-hálózat – a tervek szerint – 2011-től Dániában kezd majd működni.
Statisztikák szerint Európában az autóval megtett utak nyolcvan százaléka napi negyven kilométernél kevesebb, amit egy akkumulátoros autó bőven tud teljesíteni, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására irányuló európai törekvések most szabad utat biztosítanak az elektromos autók fejlesztésének és elterjesztésének.
A kérdés magyar vonatkozása, hogy a győri Rába gyárban a Magyar Posta számára már 1926–29 között gyártottak elektromos autókat, hat évtizeddel később pedig a Hódgép indította be a Puli nevű villamos autó sorozatgyártását. A rendszerváltás azonban a magyar ipar többi – nemzetközileg is jegyzett – termékeivel együtt elsodorta, a magyar gazdaság feletti uralmat a bankok és a hitelezők vették át. Kérdés, maradt-e a hazai mérnökökben és vállalkozókban annyi erő, hogy az új lehetőségeket kihasználják.