Azt hisszük, a szabadság meszsze van, magasan repül a bizonytalanság, a veszély, az ígérgetés drága világában, ahol nagy a sírás és nagy a nevetés. Milyen öregek is vagyunk, ha elfelejtettük már, hogy vele születtünk, csak óvatosságból előre küldtük, ő a holnap és szerelmes belénk… Kokárda mellé tűzhető gondolat Szarka Tamástól, a Ghymes egyik alapítójától. Mantrázható mottó a jövőre nézve, ha esetleg újra irányt tévesztenénk.
A Ghymes decemberben monstre koncerttel jubilált, akár meg is pihenhetne mondjuk egy veretes életműösszessel. A Szarka fivérek azonban rögtön az első tavaszi apropóban megkapaszkodva újra hallatják a hangjukat; az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepén vasárnap este héttől a sportarénában, hétfőn pedig a debreceni Főnix csarnokban adnak koncertet.
A Ghymes nem bocsátkozik önismétlésbe. Mostani produkciójuk már csak a frissesség kedvéért is vendégművészekkel egészül ki: a budapesti fellépésen Keresztes Ildikó és Dörner György mellett Trill Zsolt színművész, sőt Zsuráfszky Zoltán és a Honvéd Táncszínház is ott lesz. És hogy a szabadság ünnepén a beszédek levegős pátosza helyett valós érzelmekről, jelen időben lehessen beszélni, inkább egy szót sem ejtenek: zenélnek. Bizonyos dolgokat elmondani nem, legfeljebb eltáncolni, elénekelni lehet.

Jó az a szóda, de a kockázatait kevesen ismerik!