Néhány hónappal az elcsalt elnökválasztás után újabb próbán bukott el az amerikai demokráciaexport elmélete Afganisztánban. Hamid Karzai államfő olyan rendeletet adott ki, amely alapján teljes egészében átveszi az ellenőrzést a választási panaszbizottság fölött azzal, hogy mind az öt tagját ő nevezi ki. A testület főszerepet játszott a tavalyi voksolás során elkövetett átfogó csalássorozat felfedésében, amely egy második választási forduló kiírását eredményezte. Karzai – akinek nem volt ellenfele – ismét győzött ugyan, ám legitimitása megkérdőjeleződött.
Az ENSZ távozó főképviselője, Kai Eide a BBC értesülése szerint állítólag magánalkut kötött arról, hogy a panaszbizottság öt tagjából kettő (köztük egy vétójoggal rendelkező) külföldi lesz. Erről a megállapodásról azonban nincs szó az új elnöki rendeletben, amely több nyugati diplomata aggodalmát is kiváltotta. A testületnek – amelynek eddig három külföldi, ENSZ által kinevezett tagja volt – jelentős szerepe lesz a parlamenti választásokkor. Karzai szerint az átalakítás célja, hogy csökkentse a külső befolyást, és afgánoknak adja át az irányítást.
Közben nyilvánosságra került: a közép-ázsiai országban 2001 óta folyó harcokban elesett az ezredik amerikai katona. Közülük tavaly 316-an, az idén már 54-en, ami az erőszak fokozódását bizonyítja.
Dán lemondás. Bár Dániában Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök átfogó kormányátalakítást végez, Sören Gade védelmi miniszter saját bevallása szerint azért mondott le, mert az afganisztáni intervencióval kapcsolatos ügyben beszűkült a politikai mozgástere. A botrány egy ősszel megjelent könyv miatt tört ki, amelyet egy egykori katona írt az Afganisztánban szolgáló dán kommandósokról. (Z. G.)
origo.hu
Így változik az időjárás: brutálisan sok eső jöhet
