Titkos szavazással Horváth Csabát jelölte főpolgármesternek a Magyar Szocialista Párt fővárosi küldöttértekezlete az őszi helyhatósági választásokra. Csak remélni lehet, hogy a Városháza kacifántos hátterű politikai zsonglőrje (ha megússza a még javában zajló fővárosi letartóztatásokat) nem kerül karmesteri pozícióba – szenvedett már eleget ez a jobb sorsra érdemes metropolis. Demszky Gábor hosszú távú ámokfutó-munkássága gyakorlott takarítóbrigádot igényelne, olyan csapatot, amely járatos a trágya elhordásában is. Horváth Csaba biztosan nem ilyen.
Az egész egyébként valószínűleg nem más, mint formaság. A dolgok mai állása szerint ugyanis az eltelt években a budapestieknek volt lehetőségük megtapasztalni a baloldali városvezetés „előnyeit”. Alaposan kikesereghettük, kikáromkodhattuk magunkat a szamizdatos ember két évtizedes, a koalíciós álomcsapat tizenöt esztendeig tartó szőnyegbombázása idején. Márpedig aki ezekben az időkben fürdőzött a hatalomban, bizony határozottan átázott… Például Horváth Csaba, aki városvezető cimboráihoz hasonlóan „semmiről sem tehet”, jobb esetben csak hagyta, hogy félrevezessék… Az persze valószínű – és lélektani értelemben logikus –, a tavaszi harcos lendület őszre valamennyit veszít sodró erejéből, annyit azonban biztosan nem, hogy a nagyváros választóközönsége éppen egy leharcolt szocialista embert, Horváth Csabát tapsolná fel a közgyűlés pulpitusának legtetejére. Bár ahol a nagy Sztálin hosszú évtizedeken át díszpolgár lehetett… Mindenesetre maradjunk a meghökkentő ténynél: az MSZP már főpolgármesterben gondolkodik.
Nem szeretnénk, ha csak a liberális, baloldali hangok hallatszódnának