Föld föld

A magyar termőföld jelentős része már az Árpád-házi királyok uralkodása alatt külföldiek kezébe került. A magyar földön birtokot szerzett nyugatiak (részben keletiek) nem örültek az újabb és újabb külföldiek gyarapodási vágyának, ezért a még megmaradt ősmagyarokkal összefogva, törvénnyel biztosították birtokosi előjogaikat. Az ősiségtörvény (1351) jó fél évezreden át garantálta, hogy a Szent Korona tulajdonát ne lehessen elkótyavetyélni, és a nyerészkedni, „békésen” hódítani vágyó külföldiek a hazai termőföldre ne tehessék rá a kezüket. Úgy látszik, sok újdonság nincs a nap alatt, hiszen a külföldiek éhsége a magyar termőföld iránt ezer esztendő alatt sem csillapodott. Amikor csatlakoztunk az unióhoz, tudomásul kellett vennünk, hogy nemcsak mi, magyarok vásárolhatunk földterületet az unió területén (nyithatunk cukrászdát Bécsben), hanem előbb-utóbb eljön az idő, és nekünk is meg kell nyitnunk a földpiacunkat külföldi magánszemélyek és társaságok előtt. Akkoriban a piaci viszonyok aránytalanul nagy eltérése miatt hazánk hétévnyi felmentést kapott az uniós előírás bevezetése alól, mondván: annyi idő elegendő lesz az áldatlan belső állapotok rendezésére, olyan törvények meghozatalára, amelyek esélyegyenlőséget biztosítanak a magyar birtokosok, termelők, potenciális vásárlók számára a hazaiaknál lényegesen tőkeerősebb és egyéb előnyökkel is bíró külhoni vásárlókkal szemben, de inkább azok mellett.
A moratórium 2011. május 1-jén lejár, és a hazánkat lendületbe hozó, pannon pumává domesztikáló kormányok ez ügyben is pont annyit tettek, mint általában a magyar vállalkozók, alkalmazottak, eltartottak és nincstelenek boldogulása érdekében. Ha azt mondhatnánk, hogy semmit, az még mindig jó és megnyugtató lenne. A biztatóan induló családi gazdaságok szétverésével, felsorolni is nehéz intézkedéseik tömegével ma odajuttatták a magyar agráriumot, hogy sokan alig várják a pillanatot, amikor túladhatnak a földjükön. Várják a külföldiek is. Csak az osztrák gazdák bitorolnak zsebszerződésekkel – tehát törvénytelenül – 70 ezer hektár =700 négyzetkilométer!) földterületet, amely a moratórium lejárta után gond nélkül törvényesíthető. A jogállami EU-ban nem működik a „jogtalanság nem szül jogot” elv.
A föld védelmét szolgáló törvények meghozatalának elmulasztása még a semmittevésért felelős szocialistáknak is feltűnt. Gráf miniszter tavaly elismerte, az átmeneti mentesség újabb hároméves átmenetére lenne szükség hazánknak, ám annak kérelmezését a 2010-es választások után megalakuló új kormányra hagyná. De Mesterházy miniszterelnök-jelölt ezt a hagyatékot is elirigyelte a Fidesztől, és az adómentes melegétkeztetési jegy, valamint az interneten keresztül ingyenessé tett tankönyvek közé beiktatta a három évvel meghosszabbítandó földvásárlási moratóriumot is legfontosabb vállalásai sorába. Pártja olyannyira komolyan vette saját kormányfőjelöltjét, hogy még a parlamentben is megszavaztatta: a kormány benyújtja Brüsszelben a külföldiek földvásárlásának tilalmát meghosszabbító kérelmét. No, arról, hogy melyik kormány, nem szavaztak. Mert a jelenlegi (a bizonytalanok kedvéért: Bajnainak nevezett) kabinet nem fárasztja már magát ilyen csekélységekkel. Elégedjék meg a tisztelt választó azzal, hogy az MSZP, amely semmit nem tett az elmúlt hat évben a magyar termőföld elherdálhatóságának megakadályozásáért, és amely ellenzékben mindent elkövet majd az ilyen törvények megalkotója ellen, pillanatnyilag aggódik. Ha valaki egy röpke pillanatra is úgy vélte volna, hogy a szocialisták aggodalma az ország nyomorú helyzetének szól, az megnyugodhat, az MSZP kizárólag a saját befolyási övezeteinek csökkenése miatt gyötrődik, meg olykor a Mesterházy miatt.