Tegnap konferenciát rendezett a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság Kaposváron, amelyre a Széchenyi-terv által támogatott projekteket megvalósított önkormányzatokat és vállalkozókat várták a szervezők. A konferencián megvitatták a Széchenyi Klub vezetőségének az ötletét egy hamarosan bevezethető, s kiemelten a 3,1 millió munkavállaló helyzetére és jövőképére gyorsan ható, hangulatváltó intézkedésekről. Mivel az üdülési csekket a jelenlegi kormány megadóztatja, kidolgoztak egy új szisztémát, amelyet megvitattak a konferencián. A rendszer megtervezői abból indulnak ki, hogy a döntéshozók nem gondolták végig, hogy az alkalmazottak ma már nem is tudják, mi a pihenés, az üdülés, és esélyük sincs munkaerejük rekreációjára (újratermelésére). A Széchenyi Klub vezetése azt fundálta ki, hogy a munkaadó éves jövedelmének tíz százaléka erejéig adjon úgynevezett rekreációs támogatást. A munkaadó erre akkor lesz motivált, ha az állam ezt a támogatást adóleírásként ötven százalék erejéig kompenzálja, hiszen ennek felét 25 százalék áfaként már a felhasználáskor visszaveszi. A másik 25 százalék a megnövekedett vállalkozói befizetésekből visszakerül hozzá. E rendszer működésének az lesz az alapja, hogy a munkaadói befizetés az állam által működtetett bankba történne, amely a munkavállalónak megküldi azt a hitelkártyát, amivel az üdülését finanszírozhatja annak a keretnek a terhére, amely a kártyájával lehívható. A kártyahasználat nemcsak az elfogadóhelyek működését fehéríti ki, hanem a beszállítókéit is. A szisztéma ráadásul a belföldi turizmusban megjelenő többletfogyasztás kiszolgálásából eredő többletmunkahelyet is teremtene, s ennek szinergiái is bővülnének, további munkahelyeket létrehozva.
Gondolhatunk itt a fejlődő szolgáltatóhelyek által rendelt építési feladatokra vagy a családi gazdálkodókra, akik azért indítják be vagy kezdik újra a zöldség- és gyümölcstermesztést, továbbá a sertés-, szarvasmarha- vagy baromfitenyésztést, mert a megnövekedett kereslet nagyobb jövedelmet, s így stabilabb jövőképet ad számukra.
E lehetséges kitörési pontokat jelentő rendszer további előnye, hogy gyors döntéssel bevezethető intézkedést tesz lehetővé, s így már 2010 nyarán komoly hangulat- és gazdaságjavító hatást gyakorolhatna. S a 13. havi nyugdíj ígérgetése helyett e támogatás adott százaléka ugyanakkor a nyugdíjasokat is megilletné, de a családok is kaphatnának a gyermekek száma arányában plusztámogatást.
A rendszernek jelentős gazdaságfejlesztési hatása is lenne, hiszen a négymillió emberre vonatkozó ötvenszázalékos teljesítés eredménye komoly mértékben megemelné a költségvetés keretét.
S íme egy gyors számítás: a magyar átlagkereset nettó 100 ezer forintra tehető, amely egy évre vetítve 1,2 millió forintot tesz ki. Ennek tíz százaléka 120 ezer forint, így a munkaadó és az állam befizet 60-60 ezer forintot, ami kétmillió emberre vonatkoztatva 240 milliárd forintot jelent. S hogy ez mennyit ér? Megjelenik a belföldi turizmusban egy olyan munkavállalói réteg, amely eddig nemigen vett részt benne. A megnövekedett fogyasztói kereslet ötvenezer munkahelyet teremtene.
Az eseményen előadást tartott a fideszes Bánki Erik is, aki egy turizmusbank létrehozásának elő-nyeiről beszélt.

Meghalt Baracs Dénes