A pénzügyminiszter kötelezettsége, hogy az államháztartás körébe tartozó szervezetekről, kötelezettségekről, követelésekről részletes nyilvántartásokat vezessen. Langmár Ferenc újságíró még február első felében megkérte a kötelezően vezetett államháztartási nyilvántartások egy részét, a 2009. év végi állapotok szerint. Langmár volt az, aki – részben egy három évig tartó perben – elérte, hogy nyilvánosságra hozzák az Eurostatnak évente kétszer megküldött úgynevezett EDP-jelentést.
A most februárban megkért adatok fontosak lehetnek a központi költségvetés, az államháztartás helyzetének megítéléséhez, de azoknak csak egy részét kapta meg – állítja az újságíró. A minisztérium nem tagadta, hogy a kért információk közérdekűek, ilyen kifogást nem is jelzett a törvényben előírt határidőig. Az adatok átadására vonatkozó 15 napos, február 26-i határidőt viszont jócskán túllépték, s csak március elején válaszoltak. A válasz egy része az volt, hogy keresse az interneten az adatokat. Az általuk megjelölt források – az újságíró szerint – egy része azonban irreleváns volt a kért adatok szempontjából, másrészt – például az államkincstár törzskönyvi nyilvántartásából –, olyan nagy munkával lehetne kibányászni az információk egy részét, ami ellentétes a közérdekű adatokról szóló jogszabályok szellemével. – A ténylegesen megadott adatokat pedig – tovább húzva az időt – csak levélben és nyomtatott formában voltak hajlandók elküldeni. Ezt azzal tetézték, hogy az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétben nem voltak hajlandók elektronikus formában átadni az adatokat. A munkát akarják ezzel nehezíteni – állítja Langmár.
Részletes, például minisztériumokra is bontott információkat adtak hosszú távú költségvetési kötelezettségvállalásokról, az azokra vonatkozó megfelelő felhatalmazásokkal együtt. Más esetekben azonban már nem volt ilyen közlékeny a minisztérium. Nyilvántartást kell például vezetni a központi költségvetés terhére vállalt kezességekről, garanciákról, de ehelyett csak egy összesített, „állományadatot” adott ki a minisztérium, ami mégsem ugyanaz, mint amit a törvény tartalmaz. Az a nyilvántartás is titok maradt, hogy a költségvetési szervek, alapok által milyen államháztartáson kívüli szerveket támogattak. Az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásai közül csak a Pénzügyminisztérium fejezetére vonatkozó részt adták ki, az összes többit nem. A központi költségvetés bevételeit érintő kedvezmények, mentességek, bevételátengedések nyilvántartása is ismeretlen maradt, más részletekkel együtt.
– Konzultálok az ügyvédemmel, s a jövő hét elején döntök arról, hogy bíróságon folyatódik-e az ügy – mondta az újságíró.
Határozatlan a kormány. A kormánynak február végégig kellett volna közzétennie azt a kormányhatározatot, amely 2011–13-ra közli a kormány alá tartozó fejezetek (és a társadalombiztosítási alapok) költségvetési keretszámait a 2011 és 2013 közötti időszakban, de ez a mai napig nem történt meg. Mondhatnánk, nincs már nagy jelentősége annak, hogy mit tervez a kormány. Ezeket a költségvetési keretszámokat azonban a konvergenciaprogrammal kell összhangba hozni. Az is sokat elárulhat, hogy a tervszámok és az MSZP kampányígéretei összhangban vannak-e. Külön érdekesség, hogy a kormány tavaly is elmulasztotta megalkotni ezt a határozatot, vagy legalábbis annak nyilvánosságra hozatalát. Szollár Domokos kormányszóvivő kérdésünkre nem volt hajlandó felvilágosítást adni arról, hogy miért késik a kormány, s mi van a tavalyi határozattal, s a Pénzügyminisztériumhoz irányított. Ott többszöri megkeresésre is csak annyit voltak hajlandók közölni, hogy e tárgyban utoljára 2008. március 11-én jelent meg kormányhatározat, idén pedig rendelet formájában jelennek meg a költségvetési keretszámok. Lapunk azonban nem talált olyan jogszabályi változást, ami ezt indokolná.
origo.hu
Jó az a szóda, de a kockázatait kevesen ismerik!
