Néhány nyugdíjpénztár még a tagjai befizetésének a reálértékét sem tudta megőrizni az elmúlt tíz évben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb adataiból. A legtöbb kassza ugyanakkor az inflációt alig meghaladó hozamot produkált 2000 és 2009 vége között. A legkisebb részvényhányaddal bíró úgynevezett klaszszikus portfólió, amelybe a nyugdíj előtt állók tartoznak 1,02 százalékkal került az infláció fölé az elmúlt tíz évben. A kiegyensúlyozott kategóriába tartozók hozama 0,67 százalékkal haladta meg a pénzromlást. A legfiatalabbaknak fenntartott, legtöbb részvényt magába foglaló növekedési csomag pedig 0,35 százalékos reálérték-növekedést tudott felmutatni tíz év alatt. Persze ezek a számok az átlagot mutatják, a pénztárak teljesítménye között jelentős különbségek lehetnek.
Az elmúlt évet egyébként jó hozamokkal zárták a kasszák, a többségüknek sikerült ledolgozniuk azokat a veszteségeket, amelyeket még 2008-ban szedtek öszsze. Szűcs József, a PSZÁF főosztályvezető-helyettese tegnap elmondta: minél több magyar részvényt tartott egy kassza, annál nagyobb hozamot ért el 2009-ben. A több évtizedes befektetési tapasztalattal rendelkező nemzetközi óriások ugyanakkor hiába hangoztatják azt, hogy hatalmas szakértelmüknek és vagyonuknak köszönhetően náluk jobb kezekben van a tagok pénze, mint más kasszáknál, nem értek el jobb hozamokat, mint a kisebb hazai pénztárak. Szűcs József szerint a jövőben még nagyobb lehet a különbség a hozamok között. Az önkéntes nyugdíjpénztárak nettó átlaghozama a 2008-as mínusz 10,67 százalékról tavaly 16,76 százalékra emelkedett. A tízéves reálhozamuk pedig 1,05 százalék volt.
A növekvő eltérések és a 2008-as veszteségek sokakat arra sarkalltak, hogy másik kasszához vigyék át a pénzüket, vagy kevésbé kockázatos portfóliót válasszanak. A PSZÁF adatai szerint 2009-ben a hárommillió tag közül több mint 200 ezren váltottak pénztárat. Az emberek többségét ügynökök csábították egy másik kasszához. Ők átszerződött ügyfelenként 10-15 ezer forintos jutalékot kaptak. A váltásokkal egyébként nem árt óvatosan bánni. Szűcs József arra figyelmeztetett, hogy elveszti a hozamgaranciát az a pénztártag, akinek a portfólióváltásai, illetve pénztári átlépései között kevesebb mint öt év telik el. A hozamgarancia lényege az, hogy ha nyugdíjba vonuláskor a pénztártag havi befizetéseinek hozamai nem érik el a pénzromlás mértékét, akkor a különbözetet a Pénztárak Garancia Alapja pótolja. Továbbá azt is fontos megjegyezni, hogy ha valaki két évnél gyakrabban vált nyugdíjpénztárat, akkor díjat kell fizetnie, amely elérheti az ötezer forintot.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
